Nemrég egy szakmai gyűlést tartottak a családon belüli erőszakkal járó gondok kezelésében működő alapítványok, melyre számos szervezet, például a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Baleseti Központ Gyermektraumatológiája, a rendőrség, a média képviselői, a Fővárosi Bíróság és több határon túli szervezet is meghívást kapott. A konferencia a társadalom figyelmének felhívása céljából került megrendezésre, mivel a média sok esetben csak a bulvárhírekben foglalkozik a jelentős esetekkel is, és a családon belüli erőszak kezelésének lehetőségeihez ritkán ad tanácsot.

Az esetek jelentős részében nők a szenvedő alanyai az erőszaknak, és sokszor hosszú idő telik el a házastársak nézeteltérései és az ebből következő tényleges fizikai bántalmazás között. Ez a családon belüli erőszaknak csak egy tényezője. A bántalmazott megfélemlítése végbe mehet annak lelki megtörése, önbecsülésének, akaratának elvesztése, környezetétől – család, barátok, munkatársak – való elszigetelése által; utóbbi esetben segítséget sem tud kérni az áldozat. A lelki terror a testinél is elviselhetetlenebb lehet, mely által a szenvedő fél egy idő után még azt is elhiheti magával, hogy ő a kiváltó ok, a bűnös, és megérdemli a megalázást. Sok esetben a szakemberhez vagy megfelelő hatósághoz kerülésig annyi idő telik el, hogy a bántalmazott állapotában csak rendkívül nehezen lehet javulást elérni.

Egy másik a segítséget gátló tényező lehet a bántalmazó és a bántalmazott közötti érzelmi szál, akár családtag vagy közös gyermekek formájában, utóbbi esetben a szülők egymás ellen irányuló inzultusai során a gyerekek is áldozatokká válnak, szociális és pszichés problémákkal küzdhetnek a további életük során. Nem szabad tehát elfelejteni, hogy mindenkinek joga van a méltó emberi élethez, a tisztelethez és a szeretethez.

A Belvárosban viszonylag ritkán fordulnak a rendőrséghez családon belüli erőszak miatt. A legtöbb bejelentés kisebb veszekedések ügyében történik, és a felek többnyire nem akarnak hivatalos eljárást.