Közelebbről szemlélve egy-egy díszes épületrész részletgazdagságán, tetődíszén, gipszfigurákon, vagy az ablakkeretek díszén elcsodálkozna a bámészkodó. Feltekintve a távolban a Gellért-hegy tűnik fel, rejtve monumentális épületét, a Citadellát, melyet magasan a város fölé emeltek, erősre és bevehetetlenre építve.

A Citadella egy erőd, melyet 1854-ben építették a Gellért-hegy tetejére. A szó olasz eredetű, és fellegvárat, várszerű erődöt jelent. Megépítésének szükségszerűsége az 1848-as szabadságharc leverése után a Habsburg uralkodóház terveiben vetődött fel, a város lakóinak megfélemlítésére szánták, az ágyukkal felszerelt erődöt. Az erőd 220 méter hosszú, 60 méter széles, több méteres falmagasságával félelmetes lehetett a 60 ágyújával felszerelve.

A Citadella 1867-ben a Kiegyezés után elvesztette katonai jelentőségét, majd 1899-ben a katonaság is kivonult kazamatáiból. A II. világháború alatt Budapest védelmében a német és magyar csapatok légvédelmi bázisa volt, kazamatáit raktárnak és sebesültellátónak használták.

A Citadella mai funkciója többek között szálloda és étterem, kazamatáiban  pedig a második világháborúra emlékeztető panoptikumot rendeztek be. A „Budapest anno” fotókiállítás Budapest fejlődését mutatja meg fotókon a XIX. század végéig.

A Duna két partjának panorámája a budai Várheggyel, valamint a Gellérthegy 1987-től a Világörökség része az UNESCO döntése alapján.