Az Origonak nyilatkozó elemzők szerint a cégek apránként belecsempészhetik áraikba az új adókat, ami nem féltétlenül lesz látványos. A bankok például úgy trükközhetnek, hogy picit megemelik a számlavezetési díjakat , alacsonyabb betétit kamatokat adnak, vagy szépen kivezetik az ingyenes számlacsomagokat. Jövőre a biztosítások is megdrágulhatnak és a távközlési cégeket sem akadályozza meg semmi abban, hogy áthárítsák az adóból adódó veszteségüket az ügyfelekre.

A törvények nem tiltják az új adók áthárítását

A sárgacsekk-adóként elhíresült új sarc várhatóan nem az embereket, hanem a pénzintézeteket terheli majd – mondta a frakcióülés egyik résztvevője az Origónak. Az informátor elárulta, hogy Matolcsy György tájékoztatta őket arról, hogy az Európai Unió nem engedi, hogy a pénzforgalmat megadóztassák, így az adót illetékké keresztelnék át, és nem az emberek, hanem a bankok viselnék a terhet.

Mint korábban megírtuk, a kormány tranzakciós adót akar kivetni a postai készpénzfeladásokra, a banki utalásokra és a készpénzfelvételekre, melyet a lakosság fizetne meg.

Ám a legújabb verzió megvalósítása komoly szakértői munkát igényel, hiszen meg kell oldani, hogy a pénzintézetek semmiképp ne hárítsák át a terhet az ügyfelekre.

A tranzakciós adót tranzakciós illetékké keresztelnék át

Az április 23-án bemutatott második Széll Kálmán-terv szerint a júliustól életbe lépő telefonadó 2 forint plusz terhet jelent minden lebeszélt perc és elküldött SMS után. Ám az adószakértők szerint nem kizárt, hogy ennél többet kell fizetnünk az új adó miatt.

A telefonadóra minden bizonnyal még rárakódik a 27%-os általános forgalmi adó (áfa) is, így a 2 forintos teher igazából 2,54 forint lesz – írja blogján Kalocsai Zsolt, az RSM DTM adótanácsadó cég vezetője.

De nem az RSM DTM szakértője az egyetlen, aki a telefonadó további költségeire hívja fel a figyelmet. Kádár Zoltán, az Accace adótanácsadója úgy véli, hogy a vállalkozásoknak a telefonadó további adófizetési kötelezettséget jelenthet, például személyi jövedelemadó az egyéb béren kívüli juttatás jogcímén.

Valójában 2,54 forint lesz a telefonadó

A telefonadót várhatóan 2012 júliusától kell fizetnünk, melyből idén 30 milliárd, 2013-ban 52 milliárd forint bevételt remél a kormány.

A kabinetnek idén 150 milliárd, jövőre pedig durván 400 milliárd forintos költségvetési hiányt kell megoldania. A jövő szerdai ülésen fogadja el a kormány az idei és jövő évre tervezett megszorításokat tartalmazó konvergenciaprogramot. Már több intézkedés szinte biztosra vehető – például a pénzügyi tranzakciós adó – ám ezek ellenére is több 10 milliárd forintos lyuk tátong a költségvetésben.

Matolcsy György tárcája egy új adóval, a telefon- és internetadóval oldaná meg a problémát. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt javasolta a kormánynak, hogy minden vezetékes és mobiltelefonálást, valamint internetforgalmat adóztasson meg, amiből akár 40-50 milliárd forint is bevándorolhat az állami kasszába.

Aki telefonál vagy internetezik, fizessen adót

Az új adó mindazokra plusz terhet róna ki, akik telefonjukról SMS-t küldenek, mobil vagy vezetések készülékről hívást indítanak, illetve interneteznek. Az adó mértéke még kérdéses, nem dőlt el, hogy adatforgalom vagy a felhasznált percek alapján kellene fizetni, de az biztos, hogy a szolgáltatók számláznák ki.

A miniszterelnök péntek reggel, a Kossuth Rádióban nyilatkozott a sokakat foglalkoztató sárgacsekk-adóról. Orbán nem tagadta, hogy a kormány fontolgatja az új adó bevezetését, ám döntés még nem született róla és idén nem is lesz aktuális, majd csak 2013-ban kerülhet rá sor. Egyelőre nem tudni, hogy mennyire fog fájni az egyszerű embernek az új adó, de a miniszterelnök szerint a tranzakciós illeték majdani mértéke nem lehet több egy ezreléknél, tehát “Emiatt senkinek ne fájjon a feje” – mondta Orbán.

A kormányfő péntek reggeli interjújában megerősítette a napok óta nagy felháborodást keltő hírt, miszerint jövőre forgalmi adó jellegű elvonás terhelné a pénzügyi műveleteket. Bár Orbán Viktor nem tért ki a részletekre, de az Origo értesülései szerint, ha az adót a  jelenlegi tervek szerint vezetik be, akkor minden bankszámla-tulajdonosnak viselnie kell az új terhet.

2013-tól készülhetünk a pénzügyi tranzakciós adóra

Mindez azt jelenti, hogy a csoportos beszedési megbízások, a sárga csekken történő befizetések, a pénzátutalások, a készpénz befizetések és kivételek bankból/automatából, a hiteltörlesztések és akár a folyószámla-vezetések után is adót kell fizetnünk.

A tervek szerint az új adónem legalább 100 milliárd forintot hozna az állami kasszába, de akár ennek a duplája is beszedhető lenne.

Az Index úgy tudja, hogy az egyeztetések a szerda esti órákig zajlottak. Az árfolyamrögzítésről született megállapodás legfontosabb újdonsága, hogy a kedvezménnyel azok élhetnek, akik 20 millió forintos vagy annál kisebb hitelt vettek fel devizában (svájci frankban, euróban vagy japán jenben). Az árfolyamgát-rendszer lépcsőzetesen nyílik meg a kedvezményezettek előtt: az első 2 hónapban csak a közszolgák, a harmadik hónaptól a jelzáloghitelesek, míg az ötödik hónaptól év végéig a szabad felhasználású hitelesek is kérhetik a hiteltörlesztést kiszámíthatóvá tevő rögzítést.

A törvényt a parlament rövid időn belül elfogadhatja.

Az eredeti tervek szerint azok élhettek volna az árfolyamgáttal, akiknek a devizahitel fedezetéül szolgáló ingatlanjuk forgalmi értéke kisebb, mint 30 millió forint.

A kormány tavaly decemberben kötött megállapodást a bankszövetséggel. A kibővített árfolyamrögzítésről szóló törvénytervezet nagyjából megegyezik a korábban ismert árfolyamrögzítéssel, melynek lényege, hogy a rögzített árfolyam feletti tartozásrész az adós gyűjtőszámláján halmozódik, ennek kamatait az állam és a pénzintézetek fele-fele arányban fizetik.

Újdonság, hogy nem 2016 végéig, hanem 2017.június 30-ig lehet kedvezményesen törleszteni. A javaslat azzal indokolja a határidő kitolását, hogy az új gyűjtőszámlahitel-szerződések megkötésére legkorábban áprilistól kerülhet sor, ezért az eredeti határidőig csak négy és fél év lenne hátra.

A törvénytervezet a jogosultak körét is kibővíti, ugyanis a lízingeseket is bevonná a kedvezményezettek közé. Ennek indoklása az, hogy a végtörlesztést is kiterjesztették a lízingesekre, ezért indokolatlan lenne, ha ebből kizárnák őket.

A devizában törlesztők viszont hátrányba kerültek, ők nem kérhetik a rögzítést.

Az eredeti, kisebb kedvezményt nyújtó és csak 36 hónapra szóló árfolyamrögzítést eddig 3.250-en kérték. Az új konstrukció jóval kedvezőbb a réginél, így a tervezet „jogszabályi szerződésmódosítást” biztosít, vagyis a megkötött szerződéseket automatikusan a kedvezőbbre cserélik a pénzintézetek, hacsak az adósok külön nem kérik a régi konstrukció megtartását.

A dokumentum szerint egy átlagos, 7.000.000 forintos, 20 éves futamidejű jelzáloghitelnél, amit 5 évvel ezelőtt 8%-os kamattal vettek fel, a havi részlet – 254 forintos svájci frankkal számol – 58.500 forintról 40.600 forintra csökkenhet. A csaknem 18.000 forintos különbség kamatrészét az állam és a bankok közösen fizetik ki az adósok helyett.

2011. szeptember 29. és 2012. január 30. között 141.976 devizahiteles zárta le végtörlesztését. Ezen felül további 19.052 szerződés esetében az ügyfelek január 30-ig igazolták a szükséges fedezetet, vagyis február végéig összesen160.000 lakossági hitelszerződés zárulhat fix árfolyamú végtörlesztéssel.

A már kifizetett tartozások túlnyomó többsége – 96%-a – svájci frank alapú hitel volt, míg az euró és a japán jen alapú kölcsönök száma elenyésző volt, előbbi közül 1.689, utóbbiból pedig 3.302 darab lett kifizetve.

A PSZÁF adatai szerint a kimondottan alacsony hiteleket is tömegesen végtörlesztettek.

A bankoknál, takarékszövetkezeteknél és a pénzügyi vállalkozásoknál összességében a teljes devizahitel-állomány mintegy 19%-át fizették vissza az adósok. Az ügyfelek 74%-a kiváltó forinthitel nélkül végtörlesztett. A pénzintézetek január végéig 36.980 hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak végtörlesztésre, összesen 206,8 milliárd forint összegben.

Egy újabb végtörlesztési határidő jár le január 30-án. Akik jelezték 2011. december 31-ig a bankjuknál, hogy élni kívánnak a rögzített árfolyamú végtörlesztéssel, azoknak hétfőig be kell fizetniük a szükséges összeget vagy igazolniuk kell, hogy kapnak ehhez hitelt.

A végtörlesztés egyik feltétele, hogy az adós a végtörlesztési igényt befogadó pénzügyi intézmény részére 2012. január 30-ig maradéktalanul átutalja az ehhez szükséges forintösszeget. Ám ha az adós részben vagy egészben hitelből kíván végtörleszteni, akkor január 30-ig a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által kiállított feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettségvállaló nyilatkozattal igazolnia kell, hogy rendelkezésére áll a végtörlesztéshez szükséges pénz, illetve annak átutalással nem fedezett hányadára vonatkozó fedezet.

A végtörlesztésnek az igénybejelentés napját követő 60. napig kell megtörténnie, így azoknál, akiknél a 60 napos határidő január 30. előtt jár le, értelemszerűen legkésőbb a 60. napon kell teljesíteniük a végtörlesztést

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 2011. szeptember 29. és december 31. között 94.337 darab devizaalapú jelzáloghitelt végtörlesztettek.

Ám az áprilisban induló új árfolyamrögzítés sokkal jobb lesz, mint a végtörlesztés – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, ugyanis ha az alacsonyabb törlesztésből felszabaduló pluszpénzt befektetik az adósok, akkor éveken át tisztes kamatnyereségre számíthatnak.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere még tavaly jelentette be, hogy helyi pénz bevezetését tervezik a térségben. A veszprémi kezdeményezéshez csatlakozott Balatonalmádi, Balatonfüred, Várpalota, Nemesvámos, Litér és Tihany is, így ezeken a településeken is lehet majd a fizetni a helyi pénzzel.

Hazánkban a Magyar Nemzeti Bank monopóliuma a pénzkibocsátás, így a Balatoni korona készpénzt helyettesítő utalványként fog működni. A helyi pénz forintfedezetét elhelyezik egy bankban, hogy az utalvány átváltható legyen forintra. A Balatoni koronától azt várják, hogy az adott térségben plusz forrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban résztvevők számára.

A Balatoni koronát Vagyóczky Károly, a Magyarországon forgalomban lévő papírpénzek tervezője mutatta be. Az észak-balatoni térség pénze nem az első, ugyanis 2010 áprilisában Sopronban már kibocsátottak helyi pénzt, a kékfrankot.

A helyi pénzek iránt az utóbbi években nőtt meg hazánkban az érdeklődés, holott azokkal kapcsolatban több aggály is felmerülhet. A Magyar Nemzeti Bank szerint ezek a helyi utalványok jogi értelemben nem is pénzek, a használatuk nem növeli a gazdaságban lévő pénz mennyiségét, ráadásul hamisítási és ügyfélvédelmi gondok is felmerültek velük kapcsolatban.