A kormány tavaly decemberben kötött megállapodást a bankszövetséggel. A kibővített árfolyamrögzítésről szóló törvénytervezet nagyjából megegyezik a korábban ismert árfolyamrögzítéssel, melynek lényege, hogy a rögzített árfolyam feletti tartozásrész az adós gyűjtőszámláján halmozódik, ennek kamatait az állam és a pénzintézetek fele-fele arányban fizetik.

Újdonság, hogy nem 2016 végéig, hanem 2017.június 30-ig lehet kedvezményesen törleszteni. A javaslat azzal indokolja a határidő kitolását, hogy az új gyűjtőszámlahitel-szerződések megkötésére legkorábban áprilistól kerülhet sor, ezért az eredeti határidőig csak négy és fél év lenne hátra.

A törvénytervezet a jogosultak körét is kibővíti, ugyanis a lízingeseket is bevonná a kedvezményezettek közé. Ennek indoklása az, hogy a végtörlesztést is kiterjesztették a lízingesekre, ezért indokolatlan lenne, ha ebből kizárnák őket.

A devizában törlesztők viszont hátrányba kerültek, ők nem kérhetik a rögzítést.

Az eredeti, kisebb kedvezményt nyújtó és csak 36 hónapra szóló árfolyamrögzítést eddig 3.250-en kérték. Az új konstrukció jóval kedvezőbb a réginél, így a tervezet „jogszabályi szerződésmódosítást” biztosít, vagyis a megkötött szerződéseket automatikusan a kedvezőbbre cserélik a pénzintézetek, hacsak az adósok külön nem kérik a régi konstrukció megtartását.

A dokumentum szerint egy átlagos, 7.000.000 forintos, 20 éves futamidejű jelzáloghitelnél, amit 5 évvel ezelőtt 8%-os kamattal vettek fel, a havi részlet – 254 forintos svájci frankkal számol – 58.500 forintról 40.600 forintra csökkenhet. A csaknem 18.000 forintos különbség kamatrészét az állam és a bankok közösen fizetik ki az adósok helyett.

1. December 31-ig kell benyújtani a végtörlesztési igényt
2. Január 30-án lejár a végtörlesztés határideje
3. Nem élhet mindenki a végtörlesztéssel

2011. szeptember 29. és 2012. január 30. között 141.976 devizahiteles zárta le végtörlesztését. Ezen felül további 19.052 szerződés esetében az ügyfelek január 30-ig igazolták a szükséges fedezetet, vagyis február végéig összesen160.000 lakossági hitelszerződés zárulhat fix árfolyamú végtörlesztéssel.

A már kifizetett tartozások túlnyomó többsége – 96%-a – svájci frank alapú hitel volt, míg az euró és a japán jen alapú kölcsönök száma elenyésző volt, előbbi közül 1.689, utóbbiból pedig 3.302 darab lett kifizetve.

A PSZÁF adatai szerint a kimondottan alacsony hiteleket is tömegesen végtörlesztettek.

A bankoknál, takarékszövetkezeteknél és a pénzügyi vállalkozásoknál összességében a teljes devizahitel-állomány mintegy 19%-át fizették vissza az adósok. Az ügyfelek 74%-a kiváltó forinthitel nélkül végtörlesztett. A pénzintézetek január végéig 36.980 hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak végtörlesztésre, összesen 206,8 milliárd forint összegben.

1. Már csak az OTP ad forinthitelt végtörlesztéshez
2. Tömegek veszíthetik el az otthonukat – jön a kényszerértékesítés
3. Január 30-án lejár a végtörlesztés határideje

Egy újabb végtörlesztési határidő jár le január 30-án. Akik jelezték 2011. december 31-ig a bankjuknál, hogy élni kívánnak a rögzített árfolyamú végtörlesztéssel, azoknak hétfőig be kell fizetniük a szükséges összeget vagy igazolniuk kell, hogy kapnak ehhez hitelt.

A végtörlesztés egyik feltétele, hogy az adós a végtörlesztési igényt befogadó pénzügyi intézmény részére 2012. január 30-ig maradéktalanul átutalja az ehhez szükséges forintösszeget. Ám ha az adós részben vagy egészben hitelből kíván végtörleszteni, akkor január 30-ig a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által kiállított feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettségvállaló nyilatkozattal igazolnia kell, hogy rendelkezésére áll a végtörlesztéshez szükséges pénz, illetve annak átutalással nem fedezett hányadára vonatkozó fedezet.

A végtörlesztésnek az igénybejelentés napját követő 60. napig kell megtörténnie, így azoknál, akiknél a 60 napos határidő január 30. előtt jár le, értelemszerűen legkésőbb a 60. napon kell teljesíteniük a végtörlesztést

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 2011. szeptember 29. és december 31. között 94.337 darab devizaalapú jelzáloghitelt végtörlesztettek.

Ám az áprilisban induló új árfolyamrögzítés sokkal jobb lesz, mint a végtörlesztés – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, ugyanis ha az alacsonyabb törlesztésből felszabaduló pluszpénzt befektetik az adósok, akkor éveken át tisztes kamatnyereségre számíthatnak.

1. Lejár a diákhitel igénylési határideje
2. 160.000 hiteles sikeresen végtörlesztett
3. Tömegek veszíthetik el az otthonukat – jön a kényszerértékesítés

Porga Gyula, Veszprém polgármestere még tavaly jelentette be, hogy helyi pénz bevezetését tervezik a térségben. A veszprémi kezdeményezéshez csatlakozott Balatonalmádi, Balatonfüred, Várpalota, Nemesvámos, Litér és Tihany is, így ezeken a településeken is lehet majd a fizetni a helyi pénzzel.

Hazánkban a Magyar Nemzeti Bank monopóliuma a pénzkibocsátás, így a Balatoni korona készpénzt helyettesítő utalványként fog működni. A helyi pénz forintfedezetét elhelyezik egy bankban, hogy az utalvány átváltható legyen forintra. A Balatoni koronától azt várják, hogy az adott térségben plusz forrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban résztvevők számára.

A Balatoni koronát Vagyóczky Károly, a Magyarországon forgalomban lévő papírpénzek tervezője mutatta be. Az észak-balatoni térség pénze nem az első, ugyanis 2010 áprilisában Sopronban már kibocsátottak helyi pénzt, a kékfrankot.

A helyi pénzek iránt az utóbbi években nőtt meg hazánkban az érdeklődés, holott azokkal kapcsolatban több aggály is felmerülhet. A Magyar Nemzeti Bank szerint ezek a helyi utalványok jogi értelemben nem is pénzek, a használatuk nem növeli a gazdaságban lévő pénz mennyiségét, ráadásul hamisítási és ügyfélvédelmi gondok is felmerültek velük kapcsolatban.

1. A legkedveltebb balatoni étel: a hekk
2. Szombattól nyári balatoni menetrend a vasúton
3. Komoly megszorítások jöhetnek

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 2011 októberében az 1.246 828 jelzáloghiteles 11,58%-ának volt 90 napon túli tartozása. A teljes, 7.475,4 milliárd forintos lakossági jelzáloghitel-állomány 13,2%-a, azaz 983,2 milliárd forint volt a késedelmes hitelállomány.

Sok hiteladósnak már csak az ad reményt, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) megvásárolja majd az ingatlanát és bérlőként benne maradhat. December óta a NET kék számát 3.000 ember hívta. Az eszközkezelő munkatársai általános tájékoztatást adnak a törvényben foglalt jogosultsági feltételekről – mondta Ternyák Edit, a társaság szóvivője. Akiknek kényszerértékesítésre jelölte ki az ingatlanát a hitelező pénzügyi intézmény, azok a bankfiókban is kérhetnek segítséget, ahol személyre szabott tájékoztatást kaphatnak. Továbbá fontos tudni, hogy a NET-programba kerülés egyik feltétele az, hogy a hitelező az ingatlant árverezésre jelölje ki – közölte a szóvivő.

Már sok bank megkezdte azon ügyfelek értesítését, akiknek ingatlanát kényszerértékesítésre jelölte ki.

1. A lakossági hitelezés egyre csökken
2. Tömegek jelentkezhetnek olcsóbb gázért
3. Lassul az infláció?!

A kormány azonban nem tartotta be ígéretét, így sokan hoppon maradtak. Most ezt próbálják kompenzálni, és kidolgozták a közszférában dolgozók kedvezményes árfolyamvédelmi rendszerét. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán közzétette az új kedvezményeket, melyek a kormány és a bankok legutóbbi megállapodásához illeszkednek.

2011. december 15-én az állam megegyezett a Bankszövetséggel arról, hogy a deviza jelzáloghitel-adósok 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamvédelmi-rendszerbe való belépésüket. Ennek alapján az árfolyamrögzítésből eredő tartozások 2016-ig egy gyűjtőszámlán lesznek jóváírva. Ez idő alatt az adósok fix árfolyamon törlesztik hitelüket (CHF/HUF: 180; EUR/HUF: 250; JPY/HUF: 2). A rögzített árfolyamon fizetett törlesztés és az aktuális árfolyamon fizetendő törlesztés különbözetét két külön számlán gyűjtik a bankok. Az egyikre a fix árfolyam feletti tőketörlesztést, a másikra a fix árfolyam feletti kamatot könyvelik. Az utóbbi összeget 50-50%-ban az állam és a bankok vállalják magukra.

Azoknak a közszférában dolgozó adósoknak, akiknek devizaalapú, jelzálog-fedezetű hitelük van és 2011. december 30-ig jelezték a végtörlesztési szándékukat bankjuknál és ezt munkáltatójuknak is bejelentették, ám mégsem tudtak élni vele, további kedvezményekben részesülnek:

• A közszférában dolgozók kérelmét a bankok soron kívül elbírálják
• Gyermekszámtól függően kamattámogatást kapnak a tőke-gyűjtőszámlán lévő kamathoz. Azoknak a családoknak, akiknek nincs gyermekük 3% a kamattámogatás mértéke, minden gyermek után plusz 1% kamattámogatás jár
• Az állam az árfolyamgátrendszerbe belépett közszféra dolgozóknak egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt, amelynek összege megegyezik „a 2012. február 1. és az első árfolyamgát feltételei alapján fizetendő törlesztőrészlet időpontja – de legkésőbb 2012. július 1. – közötti időszakban a ténylegesen megfizetett törlesztőrészletek és az árfolyamgát alkalmazásával fizetendő törlesztőrészletek különbségével”

1. Megmenekülhetnek a devizahitelesek
2. Nem élhet mindenki a végtörlesztéssel
3. December 31-ig kell benyújtani a végtörlesztési igényt

A kormány elképzelései szerint a jövőben csak az Államkincstárnál lehet a babáknak számlát nyitni, így a bankok nem forgathatják a babakötvényt, hanem csak az államnak hoz hasznot.

Az úgynevezett babakötvényt 2006 óta biztosítja minden magyar állampolgárságú, hazai lakóhellyel rendelkező gyermek támogatására a kincstár, melynek összege 42.500 forint. A pénz az 5 éves államkötvények kamata szerint kamatozik egészen a gyerek 18. születésnapjáig.

A szülök természetesen kisebb-nagyobb, rendszeres vagy eseti befizetésekkel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy gyermekük felnőttkorára nagyobb összeggel rendelkezzen. Ehhez egy Start számlát kell nyitni valamelyik banknál vagy az Államkincstárnál. Ennek a számlának a vezetése válhat a jövőben állami monopóliummá, bár egyelőre a nemzetgazdasági tárca nem cáfolta, de nem is erősítette meg az információt.

Eddig a kincstár 60 milliárd forintot, a szülők 15 milliárdot fizettek be a babáknak fenntartott számlára, amelynek jelentős részét a bankok forgatják.

1. 21 milliárdot ad a kormány béremelésre
2. A Bankszövetség visszaléphet a devizahitelesek megsegítésétől
3. Nem állapodott meg a kormány a szakszervezetekkel

Az FHB január 10-től hatályos ügyfél-tájékoztatója szerint végtörlesztésre nem lehet felhasználni az egyébként devizahitelt kiváltó forinthitel-terméküket. Akik a devizahitelüktől végtörlesztés formájában szeretnének megszabadulni, ám forinthitel is szükséges szándékuk megvalósításához, azok az ügyfelek a bankok közül már csak az OTP-ben bízhatnak.

A végtörlesztési szándékot 2011. december 31-ig kellett jelezni az adósnak a bankjánál. Akiknek módjukban áll készpénzzel kiegyenlíteni rögzített árfolyamú devizahitelüket, azoknak 2012 január 30-ig kell ezt megtenniük. Akik forinthitellel szeretnének megszabadulni fennálló adósságuktól, azoknak január 30-ig csak egy visszavonhatatlan ígérvényt kell bemutatniuk, miszerint kapnak forinthitelt az adott pénzintézettől.

1. Végtörlesztési végjáték
2. 160.000 hiteles sikeresen végtörlesztett
3. Kinek hogyan érdemes végtörleszteni?

Az énpénzem.hu gazdasági portál tájékoztatása szerint a nagybankok majdnem mindegyike leállította a végtörlesztésre alkalmas forinthitelek befogadását. A takarékszövetkezeteknél még lehet próbálkozni, ugyanis ott csak néhány jelentett be hitelstopot.

A nagybankok közül az FHB mellett már csak az Erste és az OTP fogad be kiváltó hitelekre vonatkozó igénylést a saját ügyfeleitől. A kisebb pénzintézetek és takarékok többsége még állja a hiteligénylők ostromát, ám bennük sem szabad nagyon reménykedni, mivel az is előfordulhat, hogy hivatalosan még nem jelentették be a hitelleállítást.

Közben szorít az idő, hiszen január végéig fizetni kell, vagy be kell mutatni, hogy lesz hitel végtörleszteni. 2011 év végéig kellett bejelenteni a végtörlesztési szándékot. Közel kétszázezren éltek is a lehetőséggel.

1. December 31-ig kell benyújtani a végtörlesztési igényt
2. Végtörlesztés: nagy roham, nagy gondok
3. Már csak az OTP ad forinthitelt végtörlesztéshez

A BankRáció.hu internetes portál elemzői nagybankok legfrissebb lakáshiteleinek kondícióit hasonlították össze, ami alapján kijelenthető, szinte mindenhol történt legalább 1-2%-os kamatemelés a forinthitelek tekintetében.

A hiteleket a bankok már referenciakamatokhoz kötik, így azok a későbbiekben folyamatosan változnak a jegybanki alapkamat vagy a bankközi forintkamatláb, a BUBOR változásával párhuzamosan.

• Például az OTP-nél a forintalapú szabad felhasználású jelzáloghitelek terhe 17% körül mozog.
• Január 2-tól az UniCreditnél a lakáshitelek és szabad felhasználású jelzáloghitelek kamatai is nőttek, a THM-ek 13-14%-ra módosultak. A végtörlesztésre új kérelmet már nem fogad be a bank.
• Az FHB lecserélte a korábbi hiteleit, az újak THM-e 12,6-15% körül mozog, míg a szabad felhasználású hiteleknél 13-16%-os terhekre kell számítani.
• A K&H-nál megszűntek az eddigi akciós kedvezmények és 11% valamint 14% közötti THM-mel ad hitelt a pénzintézet.
• Az MKB-nál is kivezettek néhány korábbi hitelt.
• A Budapest Banknál sem lehet már januárban kiváltó kölcsönt igényelni a decemberben beadott végtörlesztési kérelmekhez. A lakáshitelek kamata nem változott. THM-e 13% körül van.

1. Drágábban adják hiteleiket a bankok
2. A bankok felháborodtak a fix végtörlesztésen
3. Nő a forintalapú hitelkereslet