►Az EDDA az elmúlt harminc év alatt ikonná vált a hazai rockzenében. Miben látja ennek titkát?
Nehéz az embernek önmagát értékelnie. Ma már más a meggyőződésem, mint évekkel ezelőtt. Ösztönösen kezdtem el zenélni, amihez kaptam a Jó Istentől egy alaptehetséget, adott hozzá egy őrült nagy szenvedélyt, mert anélkül el se kezdje senki. Szenvedély nélkül nem érdemes élni.
Ahogy teltek az évek egyre nagyobb rálátással, letisztázottabbá váltak a dolgok. Meggyőződésem ma már, hogy ez a sorsomban benne van, nekem énekelnem kell. Ez hajt előre, mindig többet és jobban csinálni, bár jó lenne végre leküzdeni az elégedetlenséget önmagammal szemben.
A sztárságnak is megvan a karmikus ereje. Ma a zenélésben is fontos a tudatos vállalás, amely szép lassan átfordul szolgálatba.
►Az elmúlt évtizedekre visszatekintve mire a legbüszkébb?
A legnagyobb dolognak azt tartom, hogy 30 éve játszhatunk, zenélhetünk. Ennyi év után is eljönnek és meghallgatnak minket az emberek.
A legnagyobb élményem, hogy napról-napra erősebb a hitem, kapcsolatom a Jó Istennel, az univerzummal, a létezéssel, a természettel. Óriási adománynak tartom, hogy ahonnan én elindultam, ahol szegénység, erőszak vette körül a családomat, és más törvények diktáltak, mégis megadta az ég, hogy emberré válhattam. Úgy hiszem mindenféle megpróbáltatásokon túl is ember tudtam maradni, és ebből már nem szeretnék engedni.
► A műhelytitkokról kérdezve, hogyan születnek az EDDA dalok?
Abszolút megélt élmények alapján, és ott van benne minden, ami nekem fontos, a létezés lehetősége, a fontos nő, a női princípium erősítése, mert ez is a nagy erőnk. Szeretem és nagyon tisztelem a nőket, mert ők azok, akik családot, boldogságot, gyermeket akarnak, világot, életet adnak. Ha csak a nőről, nőkről írnék, már az is elég lenne.
A gyerekekhez, gyerekekért szól új dalunk: „Ott várj rám”
►Nem kis felelősség rockzenésznek lenni. Mire tanítanak, mit adhatnak az embereknek dalaikkal?
Zenészként a dalaimmal elmondok mindent, amit el kell. Nagyon sok elkeseredés megtalál, sok gyalázat, cinizmus történik az emberekkel. Megírtam az „Inog a világ”című dalt és azt, mint egy himnuszt, úgy énekelik velem a gyerekek. Ebben ott van minden, amit én gondolok.
Szilárdan hiszek a szeretetben, még akkor is, ha meggyötört, elcsépelt szó lett.
Mára ez a militáris világ a fegyverek által hova jutott, miért hinnék benne? Körülöttünk minden értékét vesztette, de a szeretet, segítés megerősödik, mert ez örök. Szeretni kell és nem ártani, és ez mindenre igaz.
Az EDDA dalok életszeretetre tanítanak. A könyvem is erről szól – Bor, Szex, Rock & Roll… és lélek – a létezést kell megélni, a jelenben élj testben, lélekben. Aki ezt keresi, az megtalálja az EDDA 1-től a 30-ig minden lemezünkön. A dalaimban ezer százalékig ott vagyok. Mindig szeretném jól megírni, amit adni akarok.
Az EDDA-bulik csodálatos mitikus, virtuális színjátékok, ahol egymásra épül a lelkünk. Én próbálok segíteni, amiben tudok a szavakkal, mert nekem ez a dolgom.
►Mi a legfontosabb ma az életében?
Szeretném még jobban összeszedni magam, még tudatosabban egyben lenni, hogy elégedettebb legyek önmagammal. Ha tudom magam szeretni, akkor tudok másokat. Ezen sokat kell dolgozni.
Fontos az életemben, hogy itt énekelhetek magyarul, itt megértenek az emberek.
Ma a négy legjobb rock zenésszel játszom együtt, ez a zenekar egy test – egy lélek.
Nekünk a színpad adja meg sokszor azt a boldogságot, teljességet, amire az ember vágyik.
Legutóbb Debrecenben egy unplugged koncertünkön élhettünk át egy csodálatos misztériumot. Ezek a pillanatok jelentik a „mindent”.
►Mit üzen a rajongóinak?
Mi azért játszunk, hogy boldoggá tegyük az embereket, és néha egy könnycseppet csaljunk a szemekbe.
