A mozgalom egyik alapítója, Kertész Mónika elmondta, a gerillakertészet egy figyelemfelkeltő kezdeményezés, melybe számos irányzat és megoldás beletartozik, például virágok ültetése a Margit hídon, vagy éppen egy zsebpark létrehozása valahol. A zsebpark kifejezés a zöldfelület méretére utal, vagyis azt jelenti, hogy akár egészen kis területen is létesülhet közösségi hely, azaz egy olyan terület, melyet egy kisközösség, például a lakók összefogva, közös erővel gondoznak. A gerillakertészet is rengeteg módon kivitelezhető, például forgalmas tereken, utcasarkokon virágosládák elhelyezésével, vagy akár a dugóban várakozó autósoknak palánták osztogatásával.

A mozgalom csoportjai a lakók számára lakossági fórumokat tartanak, melyeken azt próbálják megértetni, hogy a belváros zöldebbé tevése a lakók érdeke is. Kertész Mónika örömmel közölte, hogy számos lakót már sikerült meggyőzni, valamint az önkormányzat is rábólintott, még ha eddig csak elvi alapon is. Az alpolgármesterrel és másokkal is végbement tárgyalásokon kiderült, ők is látják, hogy civil kezdeményezések is kellenek az igazán jó dolgokhoz, az irányítás nem érkezhet mindig felülről. A brigádnak testületi tagja is van, de a mozgalomban nem képviselőként, hanem már környezettudatos lakóként tevékenykedik. Az alapító elmondta, az önkormányzattól függetlenek szeretnének maradni, ezért első számú céljuk a lakók meggyőzése, mivel fontos, hogy a zöld mozgalmat a sajátjuknak érezhessék, és minél többen támogatják a kezdeményezést, ültetnek az ablakukba vagy a házak elé palántákat, minél többen vesznek részt az önkéntes szemétszedésben, annál szebb lesz környezetük és a kerület. Legfőbb célként pedig a gerillakertészek a zöldek és a kerület lakói közötti közös hangot nevezték meg.