Ránki György névtáblája még megtalálható egykori, Gül baba utca 36-nál található házán, ahonnan minden nap kedves helyére, a Lukács fürdőbe indult régi tanárával, Kodály Zoltánnal találkozni és sétálni. A házától a Rózsadombig tartó sétái közben komponálta meg fejében csodálatos a dallamokat, melyekhez lépései adták a ritmust. Katalin, a művész jelenleg saját verseskötete kiadásán munkálkodó lánya, a régi időkre emlékezve hozzáfűzte, apja a zeneművek séta közbeni komponálása közben azért észrevette az ismerőseit, és köszönt is nekik.

Katalin azóta is abban a régi, rozoga házban él, amelybe még a II. világháborút követően költöztek, és amelyben a klasszikus művek mellett olyan dallamok születtek meg, mint a Körhinta és A beszélő köntös című filmek zenéi, a Párizsban szép a nyár hangjai vagy a Mekk mester című bábfilm kísérőzenéje. Elmesélte, apját nem volt szabad munka közben zavarni, még a darabok házi bemutatója közben is csak a vendégek élvezhették édesanyja által sütött finom pogácsákat. Beszámolt arról is, hogy a közelmúltban Dolhai Attila előadásában lehetett látni a televízióban a Hattyúdal című film legismertebb slágerét, a Villa Negra románcát, ami még ebben az átdolgozott verzióban is hatalmas sikert jelentett. Azt is elmesélte, hogy a film elkészülte után honoráriumából apja egy kis házat vett Balatonföldváron, ahol a család a következő nyarakat töltötte. A sors véletlenszerűsége, hogy a család által „Villa Negra” névre „keresztelt” házat egy új építkezés miatt sajnos ugyanúgy végezte, mint a filmben az eredetije: le kellett bontani.

A művész lányára megrázó hatással volt, hogy az apja emlékére rendezett emlékkoncerten Ránki György egyetlen művét sem adták elő, és úgy véli, kezd feledésbe merülni apja neve. Elmondta, nem érti, miért nem játsszák most apja műveit, pedig a centenárium előtt népszerűnek számított, sőt Japánban, Kínában, Izraelben, Örményországban és még Amerikában is rendeztek tiszteletére koncerteket. Katalin úgy gondolja, Ránki György öröksége veszendőbe mehet, ha nincs, aki átadja a közönségnek és a szakmának, de reméli, hogy a jövőben is újra hallható lesz majd a Ránki-crescendo, még akkor is, ha nem épp a manapság divatos irányzatot követi.

Ránki György úgy gondolta, hogy a könnyűzene is lehet tartalmas, és a komolyzene is lehet üres. Karrierje kezdetén olyan híres filmek zenéit komponálta, mint a Körhinta, az Édes Anna, vagy Az aranyember, de írt operát, a bemutatása utáni évben Kossuth-díjat jelentő Pomádé király új ruháját. Az első magyar musical is a sokszínű zeneszerző nevéhez köthető. A Liszt Ferenc-díjon, a Kossuth-díjon kívül kiérdemelte a kiváló művész címet, valamint 2005-ben Prima Primissima díjjal, 2007-ben pedig Magyar Művészetért Díjjal ismerték el munkáját.