A Jégtörő I-et két másik hajóval együtt 2009-ben szerelték le a magyar jégtörő-flottából, azóta civilek üzemeltetik, üzemeltetési szerződés alapján. A Magyar Hajózásért Egyesület szerződése 2012 májusában lejárt. Új megállapodás nincs, a régi üzemeltető pedig jogszabályi akadályok miatt nem üzemeltetheti tovább a Jégtörő I-et, így december 22-én alvó üzemmódba helyezték a hajót. Másik jégtörő hajó nincs Budapest térségében.

Jáky Gábor, a Magyar Hajózásért Egyesület elnöke elmondta, hogy a Jégtörő I-et szívesen üzemeltetnék tovább, de nincs rá lehetőségük: a törvény szerint maximum 89 napra lehet üzemeltetésbe adni, és aki egyszer már megkapta rá a jogot, az még egyszer  nem köthet rá szerződést. Emellett pénzük sem lenne a hajó működtetésére, de átadni sem tudják senkinek: az államnak nem kell, és másnak sem. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a hajó üzemképességi engedélye lejár december 31-én.

Jégtörő I

A Jégtörő I fővárosi öblök, belső kikötők jegét törte, öreg hajókat, pontonokat vontatott. A tavalyi jégzajlás majdnem katasztrófával végződött: ha az utolsó pillanatban nem kezd el olvadni, akkor a jég pusztítást okozott volna. Ez azt jelenti, hogy amit a parthoz rögzítve talál, azt viszi: leborotválja a pontonokat, kisebb-nagyobb hajókat. Ha egy ilyen súlyos helyzet ezen a télen előáll, akkor Jáky szerint nem lesz hajó, ami a fővárosban törné a jeget, és összeszedné az elsodort dolgokat.

Hajdanán Magyarország jégtörő nagyhatalomnak számított: innen jártak a hajók Szlovákiába és Szerbiába jeget törni.

Budapesten kívül három helyen állomásoznak a jégtörő hajók: északon Gönyünél, délen Bajánál, valamint a Tiszán, Tokajnál van egy kisebb flotta.

Budapest jégzajlás szempontjából kevésbé veszélyeztetett, mint az északi és a déli folyószakaszok, ugyanis itt szokott utoljára torlódni a jég. Ha Budapesten zajlik a jég, akkor Gönyünél és Bajánál már teljes a jégtörő üzem, onnan nem lehet hajót kérni, így előfordulhat, hogy a főváros jégtörő hajó nélkül marad az idei télen.