1849-ben bankók készültek a nyomdában, és a Függetlenségi Nyilatkozatot is itt nyomták. 1918 és 1948 között a Református Egyház és Debrecen közös tulajdonában volt az épület.

A nyomda vezérigazgatója, György Géza elmondta, hogy 1560 környékén az országban több helyen is alapítottak nyomdát, de az idő múlásával valamennyi eltűnt. A debreceni azért nem jutott a többi sorsára, mert nem csak a város, hanem az egyház támogatását is maga mögött tudhatta. Debrecen a könyvnyomtatásnak és a Református Kollégiumnak köszönheti, hogy a reformáció központjává vált.

Az Alföldi Nyomda ma is Magyarország egyik legnagyobb nyomdája. 360 alkalmazott jóvoltából  éves szinten 2000-2200 kiadvány kerül ki az Alföldiből összesen 18 millió példányban, ami körülbelül 10.000 papír felhasználását jelenti. A nyomda halad a korral, így már nem csak hagyományos könyveket, hanem hangos könyveket és e-book-okat is kiad.

A nem pusztán üzletképpen tartatott című könyvtörténeti kiállítás május 16. és június 4. között várja a látogatókat a Kölcsey Központban. A jubileumi esemény tiszteletére könyv- és nyomdatörténeti szimpóziumot tartanak, pénteken pedig emléktábla-avatással és emléküléssel zárják le az ünnepséget.