Az első osztályú, nagy szemű, ropogós germersdorfi fajtának kilóját a kereskedők az elmúlt évekhez hasonlóan 350 forintért vették meg a termelőktől Pünkösd előtt, aminek az ünnep óta átlagosan 100 forinttal csökkent az ára. A kisebb szemű cseresznyét 150 forintért, míg az ipari feldolgozásra szánt gyümölcsöt 120 forintért adják el a termelők. A hazai és a külföldi kereslettel sincs probléma. Exportálni általában romániai, baltikumi és orosz piacra szoktak nagykörűi cseresznyét, bár az utóbbi években Oroszország érzékelhetően kevesebbet vesz belőle.

Gondot jelent, hogy a helyi művelési technológia nem teszi lehetővé, hogy minden évben az ideihez hasonló, kiváló minőségű cseresznyét szüreteljenek, illetve a termelők közötti összefogás is hiányzik. Az ültetvénytulajdonosok próbálnak megoldást találni a problémára, méghozzá úgy, hogy civil szervezetbe tömörülve, egységes minőségbiztosítási rendszert kialakítva végzik tovább tevékenységüket. Emellett nagy szükség lenne a helyi hűtő, válogató és csomagoló kapacitások megteremtésére is.

A cseresznyetermesztés évszázados hagyománnyal rendelkezik a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen. Az 1870-es években Petrovay György földbirtokos létesített a térségben faiskolát, ami alapján hamar kiderült, hogy a hely kimondottan kedvező a germersdorfi óriás cseresznyének. Az alig 2000 lakosú településen nincs olyan ember, aki ne lenne valamilyen kapcsolatban a gyümölccsel. Nagykörűn 2000 hektáros cseresznyés található, illetve a település büszkélkedhet egyedül az országban hetvenhétféle cseresznyefát felvonultató fagyűjteménnyel, így méltán nevezik Magyarország cseresznyéskertjének.