Az új rendelet már konkrétan meghatározza, hogy melyek viselhetik a „magyar termék” elnevezést.

Egyes élelmiszerekre hiába volt eddig ráírva vagy rárajzolva a „magyar termék” felirat vagy logó, az élelmiszer hátoldalán feltüntetett származási és csomagolási hely alapján rögtön kiderült, hogy a magyarnak hitt termék igazából nem is hazai.

A Vidékfejlesztési Minisztérium olyan jelölési rendszert szeretne bevezetni, amiből a vásárlók egyből tudják, hogy milyen terméket tartanak a kezükben. A „magyar termék” elnevezést ezentúl csak a 100%-ban hazai alapanyagokból készült termékekre használhatják a gyártók és forgalmazók. Ezeknél a termékeknél a fűszerekre és más adalékanyagokra csak 5% a megengedett importarány. A következő kategória a „hazai termék” lenne, ahol a feldolgozott élelmiszer legalább 51%-ban, vagy nagyobb részben tartalmaz hazai alapanyagokat. A harmadik kategória a „hazai feldolgozású termék” lesz, ami azért fontos, mert vannak olyan élelmiszerek – mint például a kakaó vagy a kávé – amiket nem lehet itthon termelni, viszont a feldolgozása teljes mértékben hazánkban történik.

A szabályozás csak a Magyarországon működő élelmiszer-vállalkozásokra lesz érvényes, azonban önkéntes alapon. A rendelet nem kötelezi a gyártókat a megnevezések használatára, azonban ha nemzeti színekkel vagy egyéb jelzésekkel szeretnék figyelemfelkeltőbbé tenni termékeiket a fogyasztók részére, akkor bizony a feltételeknek meg kell felelniük.

A megfelelő elnevezés – minőség párosítást az MGSzH ellenőrző hatósága végzi majd. Ha a hatóság valahol szabálytalanságot talál, akkor ugyanolyan büntetés szabhat ki, mint egyéb élelmiszer-ellenőrzések során.

Az EU jóváhagyása után várhatóan még idén ősszel életbe léphet az új rendelet.