75 éves korában, csütörtökön halt meg Magyarország elismert pszichológusa, Ranschburg Jenő. A professzornak a tudományos ismeretterjesztés volt a szívügye, a fejlődéslélektani kutatásban végzett jelentős munkálatokat, a gyermekek védelméért pedig folyamatosan harcba szállt. Több intézményben tanított, szakkönyveket írt, és élete munkásságáért több díjat is kapott.
A tudós 1935. december 19-én született. Először a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolát, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) pszichológia-magyar szakát végezte el. 1961-től Velencén, majd Pesten tanított gyógypedagógiát. Utána az MTA Pszichológiai Intézetében dolgozott, majd az ELTE Pszichológiai Tanszék adjunktusa, később docense lett. 20 éven keresztül volt a Pszichológiai Intézet tudományos osztályvezetője. 1997-ben nyugdíjba ment, azonban munkásságát folytatta. Először a Szolnoki Főiskolán, majd a Károly Róbert Főiskolán tanított.
Élete során számos tisztséget betöltött. A Magyar Pszichológiai Társaság főtitkára, a Magyar Pszichológiai Szemle rovatvezetője mellett tagja volt a Nemzetközi Pszichológiai Társaságnak, és a Nemzetközi Fejlődéslélektani Társaságnak. 1992-1996 között az Országos Gyermekvédő Liga elnökeként dolgozott.
Kiemelten foglalkozott a fejlődéslélektannal, a szocializációval, a klinikai gyermeklélektannal és a fejlődési pszichológiával. Mindig arra törekedett, hogy az átlag olvasó/tévénéző könnyedén megértse okfejtéseit, így nagy népszerűségnek örvendett a közönség körében. A Családi kör és a Mesterkurzus című tévéműsorok előadójaként láthatták a nézők a tévében. Országszerte tartott előadásokat, emellett folyóiratokban, napilapokban jelentek meg cikkei. Számos könyve található meg a boltok polcain, a legismertebbek a Félelem, harag, agresszió, a Személyiségünk titkai (Popper Péterrel), A nő és a férfi, a Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, a Jellem és jellemtelenség, A meghitt erőszak, a Rögök az úton: egyén és család, a Szülők könyve.
2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2006-ban Budapest díszpolgára lett, 2009-ben pedig átvehette a Prima Primissima-díjat, 2010-ben Hazám-díjat kapott.