Néhány generációval ezelőtt éjszakára nem fűtöttek be azokban a helyiségekben, ahol aludtak, helyette inkább hatalmas dunyhával takaróztak. Manapság a leghidegebb napokon is egy szál pólóban vagyunk a 25-26°C-os lakásunkban.

De nem csak otthon vagyunk melegben, hanem legtöbbünknek a munkahelye is fűtött, ahová a többség fűtött autóval jár és még a bevásárlást is fűtött boltokban, áruházakban végezzük. Vannak olyanok, akik egy átlagos téli napon 10 percet sem töltenek a hidegben, de tévedés azt hinni, hogy így megelőzhetik a megfázást. Sőt, a legújabb kutatások szerint a jól fűtött helyiségek az elhízáshoz is hozzájárulnak.

22-23°C az ideális

Akik ülőmunkát végeznek, azoknak a legideálisabb a 22-23°C, míg a fizikai munkásoknak a 20°C a kellemes. 24°C-nál melegebb nem ajánlott beltérben sem élettanilag, sem energiatakarékosság szempontjából. Ha a meleg lakásban egy szál pólóban vagyunk és izzadunk, kinyitjuk az ablakot, így a test felszíne könnyen lehűlhet, ami megfázáshoz vezethet. A fázósabbakat is rosszul érinti, ha egy nagyon meleg lakásból kell kilépniük a hidegbe.

Ám nem kell 16-18°C-os lakásban sem fagyoskodni, amit sokan a spórolás jegyében vállalnak be. A tartósan alacsony hőmérséklet növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a vérrögképződés, valamint a felső légúti betegségek kialakulásának kockázatát. Ha a fürdőszobában vagy a konyhában tartósan 16-18°C van, akkor a keletkező pára könnyen kicsapódik a falakon, és nagy eséllyel megjelennek a penészgombák. A penész – azon kívül, hogy nehéz eltüntetni – asztmás, szénanáthás tüneteket okozhat.

Sokan úgy gondolják, hogy csak fagypont körüli hőmérsékletben lehet kihűlni, ám a tartósan 12-14°C-os lakásban már kihűlhet az ember.

Elhízáshoz vezet a túl meleg lakás

A legújabb kutatások szerint a nyugati ember télen egyre kevesebb időt tölt kinn a szabadban és egyre inkább növeli a beltéri átlaghőmérsékletet. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen küzdenek súlyproblémával. A hideg segít kordában tartani a zsírfelesleget úgy, hogy beindítja a zsírsejtek úgynevezett barna zsírszövetté alakulását. A szakemberek eddig úgy tudták, hogy a barna zsírszövet csak a téli álmot alvó állatokra jellemző és az embernél csak csecsemőkorban van jelen nagy mennyiségben. Mára bebizonyosodott, hogy a felnőtt emberben is van. Egy felnőtt szervezetben a barna zsírszövet csak elszórtan található meg, ám még kis mennyiségben is akár 20%-kal képes felpörgetni a hőtermelést, és ezáltal az anyagcserét is.

“A barna zsírsejtek különlegessége, hogy rengeteg mitokondrium található bennük, ezek pedig a sejtek energiaközpontjai. Szimpatikus (serkentő) idegrendszeri hatásra hidegben a mitokondriumok hőt kezdenek termelni, ily módon a barna zsírszövet a kalóriaégetés révén melegen tartja a szervezetet” – mondja dr. Halmy László belgyógyász, endokrinológus, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke.

A fejlett világ lakóinak a nagy része a telet komfortos hőmérsékletben tölti, így kevesebb energiát éget el. Ez ellensúlyozható lenne az étkezéssel, ám nem jellemző, hogy épp télen fogyókúráznának az emberek. A bőséges ünnepi étkezésekkor pedig kimondottan ajánlott a napi programba hosszú sétákat beiktatni.