A napvédő szerek működési mechanizmusuk szerint két csoportba sorolhatók: kémiaiba és fizikaiba. A kémiai szerek az UV sugarakat elnyelik, így fejtik ki jótékony hatásukat. Fajtájuktól függően az UVA, az UVB vagy mindkét sugár elnyelésére képesek. A fizikai védőszerek az UV sugarakat visszaverik, így védik meg a bőrt. Hatásosak az UVA és az UVB sugarak ellen is. A legismertebbek közülük a titán-dioxid és a cink-oxid.
Minden naptej flakonján szerepel az SPF, ami az angol Sun Protection Factor rövidítése és a napvédő faktort jelenti. Az SPF szám fejezi ki, hogy a naptej mennyire véd a napozáskor. Például ha az SPF száma 10-es, akkor az azt jelenti, hogy védekezés nélkül 10 perc alatt le lehet égni a napon, napvédővel pedig 100 perc alatt. Természetesen egy adott napvédőszernél az is befolyásolja a hatékonyságot, hogy milyen vastagon kenjük be magunkat, milyen gyakran használjuk, mennyit vagyunk a vízben, és mennyire izzadunk.
A napvédők használata:
- Legalább SPF 15 számú napvédő krémet használjunk
- Figyeljünk, hogy vegyi és fizikai védelemmel is ellássuk bőrünket
- A napozás megkezdése előtt legalább fél órával kenjük be testünket a naptejjel
- Bőségesen kenjünk a bőrünkre a krémből
- Ha folyamatosan napnak van kitéve a bőrünk, akkor kétóránként ismételjük meg a kenést
- Úszás, erős izzadás, törölközés esetén újra és újra kenjük be magunkat
- Ha rovarriasztó szert is alkalmazunk, akkor lehetőleg minél magasabb SPF számú napkrémet használjunk
