Az orvosok és a táplálkozási szakemberek 5 év alatt összesen 16.224 2-10 év közötti gyermeket vizsgáltak meg, hogy kiderítsék: hogyan és milyen mértékben befolyásolja az étkezés az apróságok fejlődését.

A felmérésből kiderült, hogy az északi országokban élő gyerekek sokkal kevésbé vannak elhízva, mint a déliek. Ők ugyanis kevesebb időt töltenek a tévé előtt – ellentétben déli társaikkal – és ha mégis beülnek tévézni, akkor sem esznek közben. A svéd gyerekek kevesebb cukros üdítőt isznak és több gyümölcsöt, zöldséget fogyasztanak, mint a déliek.

Az uniós átlagtól a magyar gyerekek sem maradnak el: az elmúlt években hazánkban megháromszorozódott a túlsúlyos csemeték aránya. Ennek oka a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás mellett a nagyfokú stressz és a testi-lelki bizonytalanság – vélik a szakemberek.

Az európai országok többségében félvállról veszik a gyermekkori elhízást, pedig a kövér gyermekekből később kövér felnőttek lesznek, akiknek az elhízás miatt már fiatalon olyan betegségekkel kell megküzdeniük, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy az ízületek fejlődésének zavara.