Az államfő plágiumgyanús kisdoktori dolgozatát vizsgáló bizottság befejezte a munkáját és jelentését a vártnál egy nappal korábban nyilvánosságra hozta. Az 5 főből álló testület jogszabályokra hivatkozva azt a véleményt hozta, hogy Schmitt Pál 1992-ben nem kaphatta volna meg a doktori címet, ám ez nem a köztársasági elnök hibája. Schmitt tehát plagizált, de doktor maradhat.

A dolgozatban szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordítás szerepel, ám ezt nem tárta fel időben a Testnevelési Egyetem, így Schmitt azt hihette, hogy disszertációja megfelel a követelményeknek. Vagyis nem Schmitt Pál, hanem a dolgozatot elfogadó egyetem hibázott, ugyanis a felkészülés idején, valamint az előopponensi véleményben is fel kellett volna hívni Schmitt Pál figyelmét a szövegazonosságra.

Schmitt Pál doktori dolgozatának jelentős részét másolta

A Tényfeltáró Bizottság szerint a disszertáció nagyrészt egy német és egy bolgár szerző művéből származik, a sok ábrán és táblázaton kívül „mintegy 180 további oldal részleges egyezést mutat a Guerguiev művel”. A dolgozat végén pedig nem megfelelően vannak felsorolva az irodalmi hivatkozások.

Az 1.157 oldalas jelentés teljes egészét nem hozta nyilvánosságra a bizottság, de a teljes dokumentum el lett küldve a nemzeti fejlesztési miniszternek.

A Tényfeltáró Bizottság tagjait eddig nem hozták nyilvánosságra, most azonban elmondták, hogy a vizsgálatban részt vett Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Gombocz János, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Testnevelés-elmélet és Pedagógiai Tanszékéről, Kovács Etele, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Atlétikai Tanszékéről, Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskola elnöke és Fluck Ákos ügyvéd.

Az elmúlt években keményen büntették azokat a kutatókat, akikről kiderült, hogy koppintották doktori dolgozatuk egy részét