„Az elmúlt évek, de különösen az elmúlt napok eseményei azt igazolják, hogy a társadalom védelme megköveteli a halálbüntetés helyreállítását. Elfogadhatatlanok azok az ellenérvek, amelyek azt kívánják bizonygatni, hogy az állam nem jogosult az emberi élet elvételére. Az új Btk. – nagyon helyesen – erőteljesen biztosítja az önvédelem jogát. A jogos védelmi helyzet olyan megerősítése, amely lehetővé teszi a támadó életének a kioltását, felveti annak a kérdését, hogy ha az egyén jogosult saját védelmére – a törvényben szabályozott módon – akkor hogyan lehetséges, hogy az állam nem rendelkezik azzal a szükséges eszközzel, ami lehetővé teszi, hogy emberségükből kivetkezett bűnözőkkel szemben alkalmazza a halálbüntetést” – olvasható a Fidesz frakcióban ülő, Turi-Kovács Béla vezette kisgazdák közleményében.

Jogilag kizárt a halálbüntetés visszaállítása

A kisgazdák ősszel törvénymódosítást akarnak benyújtani, és úgy tudni, hogy rajtuk kívül a frakcióban lennének támogatói a halálbüntetés visszaállításának.

“Erősen megkérdőjelezhető az erkölcsi szilárdsága azoknak a képviselőtársaknak, akik aktuálpolitikai okokból hajlandóak felvetni ezt az ügyet” – mondta egy kormánypárti politikus.

Jogilag teljes mértékben kizárt, hogy Magyarországon bevezessék a halálbüntetést, ugyanis az Európai Unió 2000 decemberében elfogadott, Alapvető Jogok Chartája leszögezi: „senkit sem szabad halálra ítélni, sem kivégezni.” Hazánk korábban is elkötelezte magát a halálbüntetés ellen: az 1950-ben elfogadott Római Egyezményként ismert, Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló megállapodás, valamint az ENSZ-ben 1989-ben elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kapcsán.