A bizonytalan eredetű élelmiszerekkel általában a piacokon találkozhatunk. Hamisításnak számít, ha valaki illegálisan átcsomagolja a terméket, átcímkézi azt, vagy meghosszabbítja a fogyaszthatósága idejét. Hamisítások közé sorolják azt is, ha az árult élelmiszer nem engedélyezett összetevőket is tartalmaz.

Az utóbbi években a leggyakrabban hamis mézet illetve hamis tejfölt, tejport találtak, amiknek egy része a határon kívülről származott. A hamisítások többségénél nem történik egészségkárosodás, ha elfogyasztjuk a terméket, ám az illegálisan gyártott élelmiszerekbe kerülhetnek olyan anyagok is, amik az egészségre ártalmasak lehetnek.

A felmérés szerint a magyarok 2%-a bármikor venne bizonytalan forrásból származó élelmiszert, míg 10%-a lehet, hogy vásárolna ilyen terméket.

A magyar fogyasztók a hamis élelmiszerekhez utcai árusoktól vagy a piacokon jutnak hozzá, de ezek a termékek gyakorlatilag bárhol előfordulhatnak, akár a legnagyobb bevásárlóközpont polcain is.

A kereskedelem nagyobb szereplői attól félnek, hogy a januári áfaemelés miatt a fogyasztók egyre inkább a legolcsóbb vásárlási helyek felé orientálódnak és akár a gyanúsan olcsó termékeket is megveszik.