Az egyéni jelölt mellett a választópolgár a jövőben azt is eldöntheti, hogy az országos listára vagy a nemzetiségi-kisebbségi listára szavaz-e. A területi listák megszűnnének. A jövőben három választói névjegyzék lenne, mégpedig magyarországi választásra jogosultak névjegyzéke, a határon túl élő, magyar állampolgársággal rendelkezők névjegyzéke és egy nemzetiségi névjegyzék.

A mostani aránytalanságot felszámolnák az egyéni választókerületeknél, így a határai nem léphetnék át a jelenlegi megyerendszer határait, kialakításuknál pedig figyelembe kellene venni a népesség, a nemzeti kisebbségek számarányát, a regisztrált állampolgárok számát, a földrajzi, közigazgatási és a történelmi határvonalakat is.

Az egyéni választókerületi jelöltté váláshoz 750 ajánlószelvény kevés lenne, de cseppet sem biztos, hogy a korábban javasolt 1.500-ra emelkedne.

Országos listát azok a jelölőszervezetek állíthatnának, amelyek legalább 9 megyében és Budapesten, összesen 27 egyéni választókerületben jelöltet tudtak állítani.

Azok a határon túli magyar állampolgárok, akik Magyarországon lakóhellyel nem rendelkeznek, csak a magyarországi országos listára szavazhatnának, ám ezt levélben is megtehetnék.

A nemzetiségeknek nem kellene egyéni jelölteket állítaniuk ahhoz, hogy nemzetiségi listájuk legyen.

A “kedvezményes mandátumot” megfontolandónak tartják, vagyis ahhoz, hogy a nemzetiségi listáról a parlamentbe kerüljön valaki, az országos listáról megszerezhető mandátumhoz szükséges vokshoz képest kevesebb is elegendő lenne.