Szent Bálintot, Terni püspökét keresztény hite miatt kivégeztették, ám halálának napján, azaz február 14-én búcsúüzenetet küldött szerelmének, a következő aláírással: „a te Bálintod”. Össze sem lehetne számolni, hogy napjainkig hány szerelmes levél, internetes üzenet, sms, vagy telefonos hívás ért célba e napon, mely a szerelmet hirdette. Azt meg pláne nem lehetne összeadni, hogy mennyi pénzt költöttünk Bálint-nap alkalmával virágcsokrokra, édességekre vagy plüss állatokra – pedig elvileg február 14-e a szív ünnepe, nem pedig a pénz és kereskedők diadala.

Már az ókori Rómában is volt szerelemünnep, mégpedig február 14-én, bár ekkor még vallási színezettel, így tisztító illetve termékenységi rítusból állt. A Valentin-nap a 15. századi Angliában született meg, ugyan akkor még nem a drága ajándékok halmozása volt a divat, hanem az üzenetküldés. Az USA átvette a szokást, majd a második világháború idején elterjedt Európa-szerte. Az első Valentin-napi bált a németországi Nürnbergben rendezték meg, amikor is hivatalosan elismerték a február 14-ei napot a szerelmesek ünnepének. Innentől kezdve nem csak a szerelmesek kedvenc napja lett február 14-e, hanem a csokoládégyárosok, a parfümkészítők és a virágkereskedők is meglátták a lehetőséget a jeles alkalomban.

Valentin-nap a világ körül

Japán

A japán nők ezen a napon csokoládéval lepik meg szerelmüket és férfi ismerőseiket. Majd március 14-én, a White Day szokása szerint a megajándékozott férfiak fehér csokoládéval köszönik meg a hölgyek korábbi kedvességét.

Olaszország

A szerelmespárok víz közelében találkoznak, és a helyszínen található kerékpártárolóhoz lakatot helyeznek el neveik kezdőbetűivel. Miután a két lakat összekapcsolódott, a kulcsot bedobják a vízbe és közben kívánnak valamit.

Dánok és norvégok

Gyertyafényes vacsorával ünneplik meg a szerelmet.

Franciaország

Február 14-e inkább a barátság ünnepe, így a franciák ismerőseiknek kedves képeslapokat küldenek ezen a napon.