A kutatók sokáig nem tudták eldönteni, hogy a falhoz rögzült csigák alszanak, vagy csak pihennek. A kérdés kiderítése érdekében hol megpiszkálták őket, hol étvágyukat íncsiklandozó illatokkal akarták felkelteni. A megfigyelésnél azt vették alapul, hogy egy alvó csiga bizonyára lassabban reagál minden ingerre, mint egy ébren levő társa.
A feltételezés beigazolódott: azok a csigák, akik nem aludtak kétszer olyan gyorsan reagáltak a szurkálódásra és a szagokra is, mint a többiek, akik csak relaxáltak. Tehát kijelenthető, hogy a csigáknak is szükségük van az alvásra. Bebizonyosodott, hogy a fény nincs semmilyen hatással az alvásukra. A csigáknak nem 24 órás alvásciklusuk van, ugyanis egy „nap” nekik 48 vagy 72 órából is állhat. Akár 30 órán keresztül is képesek aktívak lenni, és a kimaradt alvást nem kell bepótolniuk. Fontos, hogy a csigáknál nem beszélhetünk rendszeres alvásról, mivel nem végeznek túl nagy mentális erőfeszítéseket, így nem kell szabályozniuk az alvást sem.
Tanulmányozásuk fontos előrelépést jelent: segít megérteni az alvás sejtszintű folyamatait.