Azok az ügyfelek, akik nem lakáscélú, hanem szabad felhasználású devizahitelt vettek fel, elveszíthetik ingatlanjaikat, ha nem tudják fizetni a havi törlesztőrészletet. A bankok egy időben – a könnyebb ügyintézés miatt – szabad felhasználású kölcsönökre beszélték rá az ügyfeleket, amit elvileg bármire fel lehet használni, például ingatlan vásárlásra is. Természetesen sokan éltek is a lehetőséggel, és a felvett hitel összegéből lakást vettek vagy építkeztek.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2,5 ezermilliárd forint deviza alapú lakáshitel mellett 2 ezermilliárd deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitel van, amit szintén lakáscélra vettek fel az ügyfelek. Az utóbbiakra nem vonatkozik az a rendelkezés, miszerint október 1-jéig csak a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlant lehet elárverezni, illetve utána is csak korlátozások között élhetnek a bankok az árverezés lehetőségével nemfizetés esetén.

A rögzített árfolyam sem nyújt biztonságot mindenkinek, ugyanis azok a hitelesek, akik már 90 napnál hosszabb ideje tartoznak a bankjuknak, nem élhetnek a kedvezménnyel. Ugyanez a helyzet azokkal is, akik már igénybe vettek, vagy igénybe fognak venni valamilyen fizetéskönnyítő konstrukciót. A statisztikák szerint több mint 660 milliárd forintot meghaladó az a hitelösszeg az első negyed évben, ahol már nem lehet kihasználni a rögzített árfolyam nyújtotta lehetőséget.

A törvényjavaslat alapján 180 forintnál rögzítenék a svájci frankot, 250 forintnál az eurót és 2 forinton a japán jen árfolyamát. Azok az ügyfelek, akik a rögzített árfolyamon törlesztik hitelüket, elkerülik az árfolyamingadozást. A deviza alapú hitelből adódó árfolyamkülönbözetet is meg kell azonban fizetni, csak később. Egy külön számlán vezeti a bank a hiteles ügyfelek különbözeteit, ami alapján a nyilvántartott összeg a fixált árfolyamnál gyengébb forintnál nő, ellenkező esetben csökken. Az elkülönített számlán összegyűlt összeget 2014 után kell törleszteniük az ügyfeleknek.