A műhold hatalmas pályája az 53. északi szélességi foktól az 53. déli fokig terjed, vagyis a Föld nagy részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a szonda töredékei Kanadától Dél-Amerikáig bárhol landolhatnak.

A 2,5 tonnás teleszkópnak valamivel több, mint egyharmada ég el a Föld légkörében, a maradék körülbelül 1,8 tonna pedig akár 30 darabra is széteshet és becsapódhat a Földbe. A legnagyobb test maga a távcső tükre és tartószerkezete, amely jól ellenáll az erős hőhatásnak is, és ha nem esik szét, akkor 1,6 tonnát nyom. A műhold darabjai várhatóan 450 kilométer/óra körüli sebességgel csapódnak majd a felszínbe egy körülbelül 80 kilométer hosszú sávban.

Az esélye, hogy az évek óta űrszemétként keringő mesterséges égi tárgy törmeléke Németországba csapódik be 1:580-hoz. 1:2000-hez az esélye, hogy egy ember megsérüljön a műhold miatt. A statisztika szerint pedig 1:14 trillióhoz az esély, hogy egy adott embert eltalál egy töredék.

Október 22-23. környékén várható a ROSAT becsapódása, ám a szakemberek képtelenek megjósolni a becsapódás pontos idejét és helyét, akár 1-2 napot is tévedhetnek a mostani becslések.

Német-brit-amerikai együttműködés keretében bocsátották fel a 2,4 tonnás ROSAT űrtávcsövet 1990. június 1-jén. A műhold közel 8 éven keresztül sikeresen üzemelt, hivatalosan 1999. február 12-én fejeződött be küldetése. Az űrteleszkóppal 110 ezer csillagot és szupernóvát térképeztek fel.

Még nincs egy hónapja, hogy az UARS műhold becsapódása tartotta izgalomban az embereket. A 6 tonna tömegű műhold szeptember 24-én Kanadától nyugatra, a Csendes-óceán felett hatolt át az atmoszférán, s nagy része el is égett a légkörben. Összesen 495 kilogrammnyi törmelék érte el a Föld felszínét, és a Csendes-óceánba csapódott. Vélhetően a ROSAT darabjaira is hasonló sors vár.