Az elemzők nagy része fél százakékpontos emelést jósolt, bár sokan nem tartották kizártnak az egy százalékpontos szigorítást sem. Az MNB először két hete jelezte, hogy szükségessé válhat a monetáris kondíciók fokozatos szigorítása, ha az európai pénzügyi piacokat jellemző kockázatkerülés növekedése tartósnak bizonyul.

A várakozásoknak megfelelően a keddi ülésen meg is született a döntés a kamatemelésről, így mostantól 6,5% a jegybanki alapkamat. Legutóbb 2009 novemberében állt az alapkamat ezen a szinten, bár akkor épp csökkenő tendenciát mutatott. 2011. január végétől egészen mostanáig 6% volt az alapkamat.

A Tanács tagjai az utóbbi időben kicserélődtek és a jelenlegi felállásban most nyúltak először a kamathoz, így nem volt könnyű megjósolni a döntésüket – mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

A kamatemelés elvileg erősíti a forintot, mert a magasabb kamatkörnyezet miatt a befektetők nagyobb nyereséget realizálhatnak a forintban nyilvántartott befektetési eszközökön. Az emelés mégsem garancia az erősödő forintra, mert a befektetők kerülik a kockázatosnak tartott eszközöket, például a forintot.