A testület részben alkotmányellenesnek nyilvánította a médiára vonatkozó új jogszabályokat, amelyeket korábban az Európai Bizottság, az Egyesült Államok kormánya és nemzetközi civil szervezetek is támadtak. Az Ab szerint az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a Média- és Hírközlési Biztos intézményével összefüggő rendelkezések ütköznek az alkotmányba.

Az Alkotmánybíróság határozata alapján alkotmányellenesek a büntetőeljárásról szóló törvény egyes részei, ami ellen egyébként több jogvédő szervezet is tiltakozott. Az illetékességi szabály – amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel – nemzetközi egyezményt is sért. Továbbá alkotmányba ütközik a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelése, a százhúsz óráig tartó őrizet, s az, hogy az őrizet első negyvennyolc órájában a védővel való kapcsolatfelvételt jogorvoslat nélkül megtilthatják. A törvény azon kiegészítését is megsemmisítette az Ab, ami a következőkről rendelkezik: a nyomozási bíró számára kötelezővé teszi, hogy a nyomozástaktikai szempontokra is figyelemmel legyen az eljárásában, továbbá csak bizonyos feltételek teljesülése mellett alkotmányos a büntetőeljárásnak az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatása.

Alkotmányellenes az egyházügyi törvényt is, mert a Parlamentben zárószavazás előtt módosították az egyházi jogállás megszerzésének szabályozását.