Cs. István a szerdai tárgyaláson már elismerte, hogy két bűncselekménynél részt vett. A vád szerint a 2009 tavaszán elkövetett tiszalöki emberölés volt az első eset, amin Cs. István is jelen volt. Cs. vezette az autót, amivel az elsőrendű vádlott, K. Árpád és a másodrendű vádlott, K. István a helyszínre érkezett. Az áldozatot saját udvarán, 20 méter távolságból, egyetlen lövéssel végezték ki a vádlottak.

Cs. István elmondta, hogy az éjszaka közepén, a céltól mintegy 10 kilométerre tette ki két társát felfegyverezve. Ezután egy közúti ellenőrzés során mindent rendben talált nála a rendőr, akinek azt állította, hogy vakrandira érkezett, ezért várakozik a semmi közepén. Cs. az igazoltató rendőrtől hallott először a gyilkosságról, de ekkor még nem gondolta, hogy társai követték el. A negyedrendű vádlott elmondása szerint ekkor nagy hibát vétet, mivel nem szólt a rendőrnek K. Istvánról és K. Árpádról. Miután az első- és a másodrendű vádlott visszaért az autóhoz, akkor vált Cs. számára világosság, hogy két társa követte el a bűncselekményt. Ezután elindultak haza, de a sárban elakadtak. Ekkor egy női ismerősük segítségét kérték, akit tanúként hallgat ki a bíróság. A tiszalöki gyilkosságból szándékosan hagyták ki P. Zsoltot, harmadrendű vádlottat.

Az ügyészség szerint a vádlottak direkt egy rendezett életű roma férfit szemeltek ki, mivel ezzel akarták cselekvésre buzdítani azokat a cigányokat, akik a tatárszentgyörgyi gyilkosság után a médiában hangoztatott, sötét terepjáróhoz hasonló autókat öntörvényűen ellenőrizték.
Cs. István a bíró több kérdésére, köztük egy mobiltelefonnal, egy pendrive-val és egy fegyverhasználatról szóló kézikönyvvel kapcsolatban is zavarodottan, magának és a többi vádlott magyarázatának is ellentmondásosan válaszolt. Ha a negyedrendű vádlott szavahihetősége meginog, az problémát jelent az ügy folytatásában, mivel a vádirat több pontja is Cs. István vallomására épül.