2013-ban 22%-os áremelésre készül a posta. Nettó 112-ről 137 forintra emeli a sárga csekkek után fizetendő díjat, mely áfával együtt 174 forint lesz. Az összeget annak kell fizetni, aki a csekket kinyomtatja, és akinek a számláján jóváírják a készpénzt.

Az állami cég korábban azt hangsúlyozta, hogy a sárga csekk a legolcsóbb számlakiegyenlítési mód, hiszen nem kell hozzá infrastruktúra és bankszámla sem, ám a horribilis emelésnek köszönhetően a legdrágább átutalások versenyében biztosan az élmezőnyben végezne.

A Népszabadság utánajárt: sem a tranzakciós illeték – melynek mértéke 1 ezrelék –, sem az infláció – mely 6% – nem indokolja a drasztikus, 22%-os drágulást. Mindennek hátterében valószínűleg a jelentős pluszbevétel áll, hiszen a 100%-ban állami tulajdonú vállalatnak évente több tízmilliárd forintja származik a sárga csekkek után szedett díjból, azaz az áremelés is több milliárd forint extrabevételt hozhat.

Még drágább lesz a sárga csekk

A csekkes befizetés – annak ellenére, hogy drága, lassú és kényelmetlen – még mindig nagyon népszerű a lakosság körében. A Magyar Nemzeti Bank ( MNB) felmérései szerint a háztartások 90%-a ad fel havonta legalább egy sárga csekket, és egy magyar háztartás átlagosan havonta több mint 4 csekket visz a postára. Bakati Gábor, a Posta pénzforgalmi vezérigazgató-helyettese május végén az IT-Business szaklapnak úgy nyilatkozott, hogy a készpénzátutalási megbízás azért népszerű, mert pénzügyi gondok esetén sorba lehet állítani a fizetendő tételeket. Más szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy még mindig sokan kapják a fizetésük komoly részét zsebbe. Így egyértelmű, hogy sokkal egyszerűbb a készpénzátutalás, mint az összeget befizetni a számlára és onnan utalgatni a szolgáltatók felé, arról nem beszélve, hogy a hatóságok figyelmét sem kelti fel.

Az MNB számos tanulmányban kimutatta már, hogy a sárga csekkes fizetés és a túlzott készpénzhasználat 100 milliárd forintos társadalmi költséget jelent.