A bíróság érvénytelennek nyilvánított egy OTP-s devizakölcsön-szerződést, mert a bank nem tüntette fel a szerződésben külön költségként a deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbözetet.
A Fővárosi Törvényszék december 7-i ítéletében kijelentette, hogy semmis az a szerződés, amiben a felszámított költségek nincsenek teljeskörűen felsorolva. A jogerős ítélet egy 2006-ban kötött OTP-s lakáshitel szerződés esetében született, melyet a devizaadós érdekében felperesként eljáró Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (Pitee) hozott nyilvánosságra.
A bank nem ért egyet a bírói döntéssel, és bár fellebbezni nem tud ellene, élni fog a jogorvoslati lehetőségekkel.
Az ügy azért kényes, mert olyan konstrukciós hibára mutat rá, amely több devizahitelesnél is előfordulhat. A Pitee ugyanis azt sérelmezte a bíróságon, hogy a hitelnél alkalmazott vételi és eladási árfolyam közötti különbséget – az árfolyamrést – a pénzintézet nem tüntette fel a szerződésben a költségek között. Az adós szerint ennek mértéke 1% volt, amit a bank a teljeshiteldíj-mutatóba bele is számított, de a tételes költségek felsorolásából mégis kimaradt.
A bíróság mostani ítélete nem rendezte azt a kérdést, hogy mi lesz az érvénytelenített szerződés sorsa.
Pár hónapja szintén az OTP maradt alul egy magánszeméllyel szemben. Akkor is a vételi és az eladási árfolyamot találta problémásnak a bíróság, de azt a szerződést nem nyilvánította érvénytelennek.