Mindenkinek vannak szokásai, amik az évek alatt berögzött mozdulatokká válnak. Egyeseknél a mindennapi szokások kényszercselekvéssé alakulnak át és inkább nevezhető betegségnek, mint sem egy rossz szokásnak. A kényszerbetegségben szenvedőknek egyszerűen muszáj bizonyos mozdulatokat megcsinálni, nem tudnak megállj parancsolni maguknak. Ha a kényszerítő belső erőnek megpróbálnak ellenállni, olyan nagy szorongást éreznek, amit nem bírnak elviselni.

A kényszercselekvések közül az egyik legelterjedtebb a körömrágás, de kényszeres vásárlásban, nassolásban, kézmosásban, és hajtépésben is szenvednek néhányan.

Mára már megjelentek az úgynevezett internetes kényszerbetegségek is.

• Ide tartozik az egosurfing, amikor az ember a saját nevére keres rá az interneten. A beteg ilyenkor azt a kíváncsiságát elégíti ki, hogy hányan kerestek rá a nevére.
• A Google-stalking betegségben szenvedők kényszeresen más nevére keresnek rá, aminek segítségével nyomon követik volt barátjuk, barátnőjük, kollégájuk sorsát.
• A Blog-streaking-ben szenvedők a blogokban olyan történeteket írnak, amik mások számára kompromittálóak lehetnek vagy titkosak.
• Crackberry névvel illetik azt az ember, aki 5 percenként megnézi, hogy nem kapott-e e-mailt.
• A photolurking betegségben szenvedők idegen emberek fotóit nézegetik a neten
• Az internetes betegségek sorát a wikipediholism zárja, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy az illető újabb és újabb bejegyzéseket ír be a szabad netes enciklopédiába, mivel nem bírja megállni, hogy ne tegye.

A kényszerbetegségeket gyógyszerrel és gondolatterápiával lehet gyógyítani.