Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Foreign Affairs új számának olvasása után aggódva tette fel a kérdést: „Mi lesz a felzárkózó, növekedésüket az iparra alapozó országokkal, ha eljön a digitális gyáripar és mindent mesterséges anyagokból állítunk elő?” Matolcsy aggodalmát a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) gazdasági növekedésének lassulásával, valamint az új gazdasági forradalommal foglalkozó cikkek váltották ki.

A nemzetgazdasági miniszter szerint az Egyesült Államok “kifejlesztett egy technológiát, amely az élő szervezet működésén alapul és képes adatokból dolgokat és dolgokból adatokat előállítani. Már működnek a jövő kis gyárai az Egyesült Államok, Kenya, Afganisztán, Dél-Afrika, Norvégia és a Benelux-országok területén, ahol amerikai programokkal és alapanyagból készítenek gépeket, bútorokat, autókat, repülőket, hajókat, épületeket: bárhol, bármit, bármikor.”

Matolcsy György

Matolcsy úgy véli, az új világra való sikeres átállás nélkül sincs esélye Magyarországnak megtartani a mai helyét a világban. Mit kell tenni? – merül fel a kérdés. A miniszter a kockázatok és a lehetőségek felismerése után a sikeres átállás stratégiájának a kidolgozását tartja fontosnak. Továbbá kell egy szövetségesi háló, akikkel együttműködve történik mindez.

Nélkülözhetetlen egy tudásterv, ugyanis az új világhoz sok jó mérnök, kutató-fejlesztő és az újat befogadó közösségek és családok kellenek. Fel kell állítani egy állandóan figyelő intézményrendszert, ami éjjel-nappal követi a digitális átállás szakaszait. Mindemellett számot kell vetni arról, ami nem gyártható le digitálisan. Matolcsy szerint ebbe a kategóriába a finom magyar élelmiszerek, a turizmus élményei, a gyógyítás, a személyre szabott szolgáltatások, a képességek és a tudás fejlesztése tartozik bele.

Jobb korán és önként, mint megkésve és kényszerből követni a változásokat – véli Matolcsy.