A kormány tavaly decemberben kötött megállapodást a bankszövetséggel. A kibővített árfolyamrögzítésről szóló törvénytervezet nagyjából megegyezik a korábban ismert árfolyamrögzítéssel, melynek lényege, hogy a rögzített árfolyam feletti tartozásrész az adós gyűjtőszámláján halmozódik, ennek kamatait az állam és a pénzintézetek fele-fele arányban fizetik.

Újdonság, hogy nem 2016 végéig, hanem 2017.június 30-ig lehet kedvezményesen törleszteni. A javaslat azzal indokolja a határidő kitolását, hogy az új gyűjtőszámlahitel-szerződések megkötésére legkorábban áprilistól kerülhet sor, ezért az eredeti határidőig csak négy és fél év lenne hátra.

A törvénytervezet a jogosultak körét is kibővíti, ugyanis a lízingeseket is bevonná a kedvezményezettek közé. Ennek indoklása az, hogy a végtörlesztést is kiterjesztették a lízingesekre, ezért indokolatlan lenne, ha ebből kizárnák őket.

A devizában törlesztők viszont hátrányba kerültek, ők nem kérhetik a rögzítést.

Az eredeti, kisebb kedvezményt nyújtó és csak 36 hónapra szóló árfolyamrögzítést eddig 3.250-en kérték. Az új konstrukció jóval kedvezőbb a réginél, így a tervezet „jogszabályi szerződésmódosítást” biztosít, vagyis a megkötött szerződéseket automatikusan a kedvezőbbre cserélik a pénzintézetek, hacsak az adósok külön nem kérik a régi konstrukció megtartását.

A dokumentum szerint egy átlagos, 7.000.000 forintos, 20 éves futamidejű jelzáloghitelnél, amit 5 évvel ezelőtt 8%-os kamattal vettek fel, a havi részlet – 254 forintos svájci frankkal számol – 58.500 forintról 40.600 forintra csökkenhet. A csaknem 18.000 forintos különbség kamatrészét az állam és a bankok közösen fizetik ki az adósok helyett.