A svéd kutató kristályos jeget 140°C-on, 1,3 gigapascal nyomásnak tett ki. Ezáltal amorf jég képződött, mivel a kristályos szerkezet összeomlott, valamint a jégben a vízmolekulák esetlegesen helyezkedtek el. Ezután a kutató növelte a hőmérsékletet mínusz 130°C-ra és csökkentette a nyomást 1 gigapascalra. A kísérlet eredményeként a jég lomhán folyó vízzé alakult át.

A kapott víz olyan, mint a normális víz, csak a 35%-kal nagyobb a sűrűsége és lassabban mozognak a vízmolekulák, vagyis a viszkozitása magas.

Az ilyen és efféle eltéréseket már évek óta ismerték a kutatók, de magyarázat a mai napig nem született rájuk.