A bankok 15 százaléka az előző negyedévhez képest alacsonyabb költség- és kamatszámítással próbál kedvezni a háztartások körében főleg a szabadon felhasználható jelzáloghitelek és személyi hitelek formájában megjelenő fogyasztási hitelek igénylésében. Ezzel egy időben viszont csekély mértékű szigorúbb feltételt is megszabtak: csökkentették a hitel-fedezeti arányt a lakásvásárlás vagy felújítás céljából igényelt jelzáloghiteleknél. A következő félévben mindkét szegmensben hasonló arányokat várnak a bankok.

A jelen negyedévet az előző negyedévvel összehasonlítva megállapítható, hogy a bankoknál a megszigorítások ellenére növekedett a forintalapú jelzáloghitelek kereslete. Az általános kamatszint változása a lakáscélú és a szabad felhasználású jelzáloghitelek terén hatott a forint- és devizahitelek iránti keresletnövekedésre is.

A következő félév során az alapvető szintű hitelképesség, továbbá az adós jövedelmével arányos havi törlesztő részlet plafonjának visszafogott megszigorítása várható, leginkább a devizában felvett hitelek terén.

Habár a legtöbb bank most is szigorú feltételekhez köti a vállalati hitelek igénylését, csak egyetlen bank szigorított azokon, és nincs olyan bank, amelyik előreláthatólag tovább szigorítana a hitelezési feltételeken 2010 második féléve folyamán. Úgy tűnik, jelentős mértékben szeretnék lassítani a 2007 óta újabb és újabb megszigorítások megjelenését, azonban a gazdaság felélénkülését a továbbiakban is gátolja a hitelhez jutás feltételeinek megnehezítése, mely legfőképp a növekvő kereslettel bíró beruházási hitelek terén vehető észre.

A bankok a nehéz helyzetbe került ügyfelek fizetőképességének helyreállítása érdekében megpróbálják a lehető legtöbb hitelkonstrukciójukat is átalakítani. Ezek az átalakítások 2010 második negyedévére a vállalati szegmens kínálatának 3,5 százalékát, a háztartási jelzáloghitel-kínálatnak pedig több mint 5 százalékát adták. Az átszervezések után is tartós, tehát 30 napot meghaladó adóssággal rendelkezők aránya nagyvállalati szinten alig 3,5 %, a kis- és középvállalkozások esetében pedig 9 %, azonban a háztartási szegmens 20 százalékot is meghaladó eredménnyel jelentős romlást mutat 2009 negyedik negyedévének adataihoz képest.

Az euro zónában a lakáscélú és a fogyasztási hitelek terén is a valamilyen szigorítást bevezető bankok voltak többségben, még ha csak csekély mértékben is. Utóbbi hitelkategóriában viszont enyhítéseket is alkalmaztak: a személyi hitelek, valamint a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén leginkább a forrásköltség feletti felárat és a fellépő költségeket. Azonban a gépjármű-finanszírozásban a bankok és a lízingcégek is egyaránt szigorították a hiteligénylési feltételeket.

Előreláthatólag a bankok közel fele fogja a jövedelemarányos törlesztő részleteket megszigorítani, amire viszont a kamatfeltételek enyhítése várhatóan kedvező hatással lesz.

Magyar Nemzeti Bank – Hitelezési Felmérés: Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára (2010. május)

/Forrás: www.mnb.hu/