A biomasszára nincs teljesen egységes fogalommagyarázat. Ha pontosan szeretnénk definiálni a fogalmat, akkor a biomassza egy olyan biológia eredetű szervesanyag-tömeg, amely energetikailag hasznosítható. Ez a tömeg állhat termésekből, növényekből, melléktermékekből, hulladékokból, ez a hulladék lehet növényi és állati eredetű is. A biomassza feldolgozás során keletkező energiát bioenergiának szokás nevezni.
A biomasszából nem csupán megújuló energia állítható elő, cseppfolyós állapotában üzemanyagként is hasznosítható.
Képződése szerint három csoportját tudjuk megkülönböztetni, létezik elsődleges, másodlagos és harmadlagos biomassza. Az elsődleges biomassza csoportjába a növények tartoznak: növénytársulások, a kertészeti, szántóföldi növények, rétek, erdők, vízi növények. A másodlagos biomassza csoportba az állatok tartoznak: a haszonállatok, ezek fő és melléktermékei, valamint az állati eredetű hulladékok. A harmadlagos biomassza csoportba olyan melléktermékek és hulladékok tartoznak, amelyek biológiai eredetű anyagokat használó iparok által jönnek létre.
Panicum virgatum, egy szívós növény, amelyet az Egyesült Államok bioüzemanyag-ipara használ fel (forrás: wikipedia)
A biomassza szén, hidrogén és oxigén alapú lehet, melyeket ötféle anyagból van lehetőség kinyerni, ezek a fa, az alkohol alapú üzemanyagok, a biogáz, a hulladék és a szemét. A biomasszát közvetlenül és közvetve is fel lehet használni. Közvetlenül előkészítéssel vagy előkészítés nélkül tüzeléssel, közvetve pedig cseppfolyósítás vagy elgázosítás során használhatjuk fel üzemanyagként vagy éghető gázként.
— A cikk szakmai forrását a bestmachinery.hu (Best Machinery) biztosítja —
Halmazállapotát tekintve a biomassza lehet szilárd. A mezőgazdaságban nagy mennyiségű melléktermék keletkezik, ezeket a melléktermékeket számtalan formában lehetne hasznosítani a például a növénytermesztésben, állattartásban, de energiatermelésre is. Energia előállításra a fahulladékok, valamint a gabonaszalma a legalkalmasabb.
A folyékony halmazállapotú biomasszából például üzemanyag is előállítható. A káposztarepce a legalkalmasabb növény a folyékony biomassza kinyerésére. A káposztarepcéből kinyerhető repceolaj hasznosítható üzemanyagként, tüzelőolajként, kenőolajként és hidraulikaolajként egyaránt.
A gáz halmazállapotú biomassza is előállítható. A biogáz például a távhőellátásban környezetkímélő és gazdaságos megoldás is egyben, ugyanis a szeméttelepeken és a szennyvíztisztítókban mindig keletkezik biogáz, amit hasznosítani lehet. A szeméttelepeken lévő hulladékok természetes rothadása közben metángáz keletkezik, melyet kutak fúrásával lehet kinyerni. Szennyvíziszapból is kinyerhető, az iszap rothasztása során fellépő metángáz hasznosítható. Biogáz nyerhető növényi eredetű hulladékokból, élelmiszeriparban keletkezett melléktermékekből, de állati trágyából is kivonható.
