Eredetileg feminista küzdelmek révén jött az ötlet, hogy az év egyik napja legyen jelképesen a nőké. Amerikában 1909-ben, Dániában 1910-ben, Ausztriában, Svájcban és Németországban 1911-ben ünnepelték először a nőket. 1913-tól március 8-án tartják a nőnapot, a New York-i 1857-es női textilmunkások sztrájkja miatt, míg más források szerint az 1908-as New York-i tűzvész emlékére választották a a dátumot, ahol több mint 120 nő vesztette életét. A múlt század elején a nők egyenjogúságának követelésével kapcsolták össze, és tüntetéseket szerveztek nőnap alkalmából. Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től, a francia és az olasz nők a II. világháborút követően, a belga hölgyek 1958-tól, a svájci nők 1971-től, míg a portugál lányok-asszonyok 1976-tól élhettek szavazati jogukkal. Az USA-ban 1963-ban hoztak arról törvényt, hogy a nők és a férfiak fizetése között ne legyen különbség. A mai napig nincs megoldva a probléma, ugyanis ugyanolyan végzettségű és ugyanolyan munkakörű férfi körülbelül 10%-kal több fizetést kap, mint hölgy kollégája. Egy nőnek minél több gyermeke van, annál nagyobb a fizetésbeli különbség a férfi kollégájához képest.

Sok szervezet a nőnapot ragadja meg arra, hogy felhívja a figyelmet a gyengébb nem ellen elkövetett erőszakok súlyosságára, a szexuális zaklatás áldozataira és a prostitúcióra kényszerített nőkre.

Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először a nőnapot.