Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó szabályt, mert szerinte az pontatlan és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.
2013. február 19-én az Alkotmánybíróság (AB) elkaszálta az önkényuralmi – nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos – jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust.
A testület döntését a következőképp indokolta: „Az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos és körülhatárolt, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet. A szabályozásnak ezek a jellegzetességei sértik a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát”- olvasható az AB közleményében.
A testület 2013. április 30-i hatállyal semmisíti meg az alaptörvény-ellenes paragrafust, döntése kiterjed az új Btk. még hatályba nem lépett rendelkezésére is.
Az Alkotmánybíróság mostani határozatával eltér saját, 2000-ben meghozott döntésétől, amelyben még alkotmányosnak találta ezt a szabályt.
Az AB által elkaszált paragrafus a következőképp hangzik: „Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt; nagy nyilvánosság előtt használ; közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el. Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak.”