Az elmúlt néhány évtized során az Alföld északi része 10 centimétert süllyedt, miközben az Északi-középhegység magasabb lett, igaz, ezeket a mozgásokat közvetlenül nem érezhetjük, mégis nagy jelentőséggel bírnak, mert hatására mérséklődhet a Kárpátokból érkező vizek kifolyása, ami az árvíz veszélyét növelheti – írja a Geodézia Zrt.
A nagy földrengés-kockázatú törésvonalak mentén általános jelenség, hogy a földkéreg emelkedik, vagy éppen süllyed, de ez a tektonikai mozgás – annak ellenére, hogy Magyarország nem tartozik a földrengéses területek közé – hazánkban is jelen van.
Az elmúlt 35 évben az Északi-középhegység északi része emelkedett, míg az Alföld északi része süllyedt, sokszor 10 centiméternél is nagyobb mértékben. Árvízvédelmi szempontból már jelentősnek mondható a 10 centis süllyedés – mondja a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott igazgatója, Nagy István. Ennek magyarázata igen egyszerű, esőzés vagy hóolvadás idején a Kárpátokból érkező víztömeg felgyorsulva érkezik az Alföldre, azonban a megsüllyedt medence miatt onnan már lassabban távozik. Konkrétan nem a földkéregmozgásokkal van a probléma, ugyanis általában a gátak süllyedésével a meder is süllyed. A mostani esetben azonban a Vaskapu gátja nem süllyed az Alfölddel, így erőteljesebb vízduzzasztóhatás érvényesül a Vaskapunál.
A szakembereknek nem csak hazánk, hanem a szomszédos országok tektonikai mozgásaival is tisztában kell lenniük, hiszen árvízvédelem és építkezés miatt is figyelni kell a változásokra.