Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az angol helyett a német nyelvet javasolná első nyelvnek, és a tervei szerint 2017-től csak nyelvvizsgával lehetne bekerülni a felsőoktatásba – derült ki az origo birtokába jutott nyelvoktatási stratégiából.
A pedagógusok szerint az iskolákban az angolt, a németet, a franciát és esetleg az oroszt lehet választani idegen nyelvként, de a szülők 90%-a hallani se akar az angolon kívül más nyelvről.
A napokban elkészült oktatási stratégia szerint az idegen nyelv oktatása mindenhol az általános iskola negyedik osztályában indul majd és csak a német és az angol nyelv közül lehet választani – értesült az origo.
Bár Hoffmann Rózsa szerint “angolul mindenkinek tudnia kell”, mégis első nyelvnek a németet javasolná, mert ez sokkal nehezebb az angolnál, és így jobban felkészíti a gyerekeket a további nyelvek megtanulására. Emellett azért is fontos a némettel kezdeni, mert aki először angolul tanul meg, az elveszíti a motivációját egy következő nyelv megtanulására.
Hoffmann Rózsa az angol helyett a németet javasolja első nyelvnek
A nyelvoktatási stratégiában szerepel az is, hogy a tavasszal elfogadott Nemzeti alaptantervnek megfelelően negyediktől 2-5 órában, hetediktől pedig 3-5 órában kell tanítani az idegen nyelvet. A második nyelvet hetedikben kell elkezdeni, ami már lehet orosz, valamilyen neolatin nyelv (francia, spanyol, olasz), szóba jöhet a kínai, az arab és bármely “kárpát-medencei nyelv” is. Hoffmann nem szeretné, ha az iskolákban csak németül és angolul tanítanák a gyerekeket, ezért megalapítja a “Nyelvi Sokszínűségért Díjat”, amit évente azok az intézmények kapnának meg, amelyek ritkábban oktatott nyelveket kínálnak.
Annak ellenére, hogy a közoktatás sok időt és energiát fektet abba, hogy a diákok különböző idegen nyelveket elsajátítsanak, az eredmények nem mindig látszanak meg. Éppen ezért az államtitkárság kötelező szintfelmérőket írna elő, amelyeket kétévente kellene elvégezni.
2017-től csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni
A nyelvoktatási stratégia a négyosztályos gimnazistáknak két, a szakközép- és szakiskolásoknak egy nyelv tanulását írja elő, míg a hat- és nyolcosztályos gimnazistáknak három nyelvet kellene elsajátítani. A 2013-2014-es tanévtől megváltozna a nyelvi érettségi rendszere is. A mostani közép- és emelt szintű vizsgákat felváltaná az általános és a speciális nyelvi érettségi. Az általánosat azok választhatják, akik nem akarnak tovább tanulni, míg a speciális a nyelvvizsgával egyenértékű papírt adna. A stratégia szerint 2017-től már senki nem juthatna be a felsőoktatásba középfokú komplex – szóbeli és írásbeli – nyelvvizsga nélkül.
