A villám a térség kiemelkedő pontját keresi meg, ami akár egy mezőn álló ember is lehet. Azonban nem csak akkor csaphat belénk a villám, ha mi magunk vagyunk a legmagasabbak a környéken.

Sokan úgy gondolják, hogy ha viharban fa alá állnak, akkor nem beléjük, hanem a fába csap a villám. Azonban a fán végigfutó áram egy része az ember testén is átmehet.

A szakemberek szerint vihar esetén a legbiztonságosabb megoldás, ha a fától 3-5 méterre, a lombkorona szélével egy vonalban ülünk vagy kuporodunk le. Túl messze sem szabad menni a fától, mert akkor már mi magunk lehetünk a legmagasabbak abban a térségben, ahova becsap a villám.

Tévhit, hogy ha futunk, vagy biciklizünk viharos időben, akkor nagyobb eséllyel csap belénk a villám, mert a mozgó ember jobban vonzza azt. Nem a mozgás miatt csaphat belénk a villám, hanem azért, mert a sík területen mi vagyunk a legmagasabbak. Séta vagy futás azért jelenthet veszélyt, mert közben elég nagy feszültség alakulhat ki a két lábfej között ahhoz, hogy a földet érő áram egy része a föld felületén végighaladva komoly áramütést okozzon az emberben.

A szakemberek körében ismert tény az is, hogy a villámcsapás nem mindig a toronyházak legmagasabb pontját éri, hanem inkább a közepét.

Nem árt tudni azt sem, hogy a fák helyett sokszor a vízparti növényzetbe csap bele a villám.

Másodpercenként körülbelül 100 villámcsapás éri a Földet. Magyarországra évente és négyzetkilométerenként átlagosan 2,5 jut. Persze egyes területekre, mint például a középhegységekre, a Viharsarokra és a Nyírség egyes részeire ennél több villám csap le. Hazánkban a legtöbb villámlás május és augusztus között figyelhető meg.