A szakembereket megosztja Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése, miszerint Magyarország nem csatlakozik az euróövezet versenyképességi paktumához. Az ország meg akarja őrizni függetlenségét az adóügyek tekintetében, ezért döntött az országvezetés a tartózkodás mellett. A paktumban nem csak az adóügyek, hanem a nyugdíj, a költségvetési és munkaerőpiaci ügyek is szerepelnek.
Az euróövezeti megállapodás hat pontból áll, aminek csak az adóügyi része nem tetszik a kormánynak. Ha a paktum ezt az egy pontot kihagyná, akkor Magyarország is csatlakozna hozzá.
Az Ernst & Young adószakértője, Vámosi – Nagy Szabolcs megérti, sőt pártolja a paktum elutasítását, mivel annak elfogadásával Magyarország elveszítené adóelőnyét a fejlettebb országokkal szemben.
A Századvég Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója, Mellár Tamás viszont éppen az ellenkezőjét állítja. Az igazgató szerint a független adórendszernek rövid távon lehetnek előnyei, de hosszú távon bizton nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket. Az adókat nem kell harmonizálni, így átmenetileg előnyt lehet kovácsolni a paktumon kívüli helyzetből, de a későbbieknek visszájára is fordulhat az állapot, mivel csekély beleszólása lesz asz országnak a szabályozás menetébe.
A javaslatcsomag két táborra osztja az EU-tagállamokat. Közép – kelet – Európa országai azon a véleményen vannak, hogy a költségvetési rugalmasság rovására mehet a csatlakozás. Németország a skandináv tagállamokkal együtt éppen ellenkező véleményen van, vagyis azt vallják, hogy a költségvetési rugalmasságot teremti meg a paktum.