A munkanélküliség csökkenhetne, ha a magyar munkakeresők és az új alkalmazottakat kutató vállalatok bizalommal fordulnának a munkaerő-közvetítő cégekhez. A nyugat-Európában jól bevált módszer hazánkban nem akar működni, pedig a munkaerőt kereső cégeknek és a dolgozni vágyó embereknek is kézenfekvő megoldás lehetne. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint február végén 474.000 ember keresett munkát, ami 11,2%-os munkanélküliségnek felel meg.
2011 februárjára 18.000-rel bővült az álláskeresők száma az előző év februárjához képest. A munkaerő-közvetítők megoldást jelenthetnének a munkanélküliek egy részének, és a pályakezdőket is segíthetnék, azonban a magyar tulajdonú vállalatok csak 5%-a alkalmaz dolgozók felkutatását segítő cégeket.
Az Eurostat és az Eurofound 2007-es adatai szerint amíg Magyarországon a munkavállalók 1,4%-a alkalmazott munkaerő-kölcsönzőt, addig az Egyesült Királyságban 4,11%-a. A jelenlegi gazdasági helyzetben hasznos lenne, ha minél többen nyitnának az újítás felé, mivel kiváló lehetőség a szezonális munkák megszerzéséhez, vagy egy váratlan betegség, illetve szülési szabadság helyettesítéséhez. Van arra is példa, hogy egyes cégek csak a betanulás lejárta után kötnek határozatlan idejű szerződést, addig határozott időtávú megállapodással mérik fel a leendő dolgozó képességeit. A pályakezdőknek is remek lehetőséget biztosíthatnának a munkaerő-kölcsönzők, mivel egy-egy rövidebb távú, határozott idejű szerződéssel kipróbálhatják magukat különböző cégeknél, és kötelezettség nélkül szerezhetnek tapasztalatokat.
Ma Magyarországon javarészt a külföldi tulajdonú vállalatok fordulnak munkaerő-kölcsönzőhöz. Ennek oka a hazánkra egyébként is jellemző bizalmatlanság. Ma negatív megítélést kap a határozott idejű, fél- vagy egyéves időtartamú munkaszerződés. A magyaroknál csak a határozatlan időtartamú megegyezés jelent igazi munkát. Pedig ha rugalmasabban kezelnénk a szerződéseket, akkor a tartós munkanélküliségtől menekülhetnénk meg.