Zugló Önkormányzata a rákosmezei országgyűlés hagyományainak tisztelete és ápolása miatt döntött úgy, hogy a 14. kerület üdvözlőtábláin székely rovásírással is megszólítja a vendégeket. Maga a mozgalom Székelyföldről indult, amihez Zugló is csatlakozott. Rákosmező – ami a középkori országgyűlés színhelye volt – a mai 14. kerület területén húzódott.
A történelmi feljegyzések szerint IV. Kun László udvari papja, Kézai Somin írta le, hogy a magyarok ősi írása a hun volt. Később Mátyás király Janus Pannoniust bízta meg, hogy rakja össze a pozsonyi egyetem tananyagát, amiben a Nikolsburgi rovás ábécé is helyet kapott, amit maga a pap állított össze. A középkorban a magyar hadsereg nagy része jobban ismerte a rovásírást, mint a latin ábécé betűit. Fennmaradt írásos dokumentumok bizonyítják, hogy a mai Zugló helyén egykor igenis használatos volt a rovásírás.
Markó Elemér István képviselő javaslatára Zugló Önkormányzata elfogadta, hogy székely rovássírással és új címerrel köszöntse a kerület az odaérkező vendégeket és átutazókat.
Új tábla kikerült:
- M3-as autópálya fővárosi szakasza zuglói végénél a körvasúthoz
- Csömöri úton a Szugló körvasút sor magasságában
- Mogyoródi út végén a XVI. kerület határához
- Füredi utca végén – körvasúthoz
- Kerepesi út – Róna utca kereszteződéséhez