Nyáron elegendő napi 5-10 perc, most ennél több, körülbelül 30 perc, de néhány hét múlva már több óra szükséges ahhoz, hogy a szervezetünk hozzájusson a napi D-vitamin-szükségletéhez.

A 60 év felettiek csaknem fele küzd nyár végén D-vitamin hiánnyal, míg tavasszal ez az arány 70% körül mozog. A gyerekek sem töltenek elég időt kint a szabadban, ugyanis nyár végén 25%-uknak kevés a D-vitamin a szervezetében.

Korábban a D-vitamint csak a csontok egészségével hozták összefüggésbe, ma már viszont köztudott, hogy a legtöbb életfolyamathoz nélkülözhetetlen.

A D-vitamin-hiány csontlágyuláshoz, angolkórhoz vagy csontritkuláshoz vezethet. De a vitamin hiánya növeli a vastagbél, az emlő, a petefészek és a prosztata daganatainak gyakoriságát, továbbá nélkülözhetetlen az idegrendszer egészséges működéséhez is, illetve sclerosis multiplex-et idézhet elő, ha nincs a szervezetben elegendő belőle. A kevés D-vitamin növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is. A megfelelő D-vitamin szint csökkentheti a cukorbetegek gyógyszeradagját, illetve a policisztás petefészek szindrómában szenvedőknek is segíthet.

Magyarország földrajzi helyzete miatt a lakosságnak csak tavasztól őszig van lehetősége feltölteni szervezetét D-vitaminnal, és ősztől tavaszig tulajdonképpen mindenkinek tabletta vagy cseppek formájában kellene pótolnia a szükséges mennyiséget. Egy átlagos embernek napi 800-1000 egység D-vitaminra lenne szüksége, aki pedig eleve hiánnyal küzd, annak nagyobb adagra.

Igaz, D-vitamint táplálékkal is beviszünk, ám annyit nem tudunk belőle megenni, hogy elegendő legyen a szervezetünknek. D-vitaminban gazdag ételek például a csukamájolaj, a máj, a tojássárgája és a tengeri halak, valamint a direkt D-vitaminnal dúsított joghurtok, kenyerek, stb.

Na persze túlzásba sem szabad vinni a D-vitamin fogyasztását, mivel vesekő kialakulásához vagy akár a vese elmeszesedéséhez is vezethet, ha valaki hosszú időn keresztül napi több ezer egység D-vitamint fogyaszt úgy, hogy nem szenved hiányban.