Az európai részecskefizikai központ július 4-i fizikuskonferenciája történelmi jelentőségű bejelentéssel kezdődött: valószínűleg megvan az isteni részecskének tartott Higgs-bozon. Bár a létezését további vizsgálatoknak kell alátámasztani, de most sikerült tovább szűkíteni az előfordulási helyét, így a kutatók szerint még az idén kiderül, valóban létezik-e a rejtőzködő részecske.

A legújabb eredmények szerint egy új részecskét találtak 125.3 +-0,6 GeV (gigaelektronvolt) tömeggel (a CERN kutatói tavaly télen 125 GeV köré szűkítették a Higgs előfordulási helyét) és 4,9 szigma valószínűséggel. Ám a tudósok mindaddig nem beszélnek felfedezésről, ameddig a statisztika el nem éri az úgynevezett 5 szigmás határt, vagyis ki nem derül, hogy mindössze 0.00006% annak a valószínűsége, hogy a felállított hipotézis téves. Jelenleg 4,5 és 5 szigma között van ez a szint, azaz szinte biztosra vehető az isteni részecske léte.

A Higgs-bozon szimulációja

Az európai részecskefizikai kutatóközpont, a Genf melletti CERN üzemelteti a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadronütköztetőt (Large Hadron Collider, LHC). A berendezés egyik fő feladata a Higgs-részecske (Higgs-bozon) felfedezése.

„A Higgs-részecske megfigyelése nagy lépés lenne annak a folyamatnak a megértésében, amely az elemi részecskék tömegének a kialakulásáért felelős. A Standard Modell szerint ugyanis Higgs-bozonok nélkül az elemi részecskéknek nem lehetne tömegük. A Higgs-részecskék által keltett Higgs-mező kitölti az egész Univerzumot, és az elemi részecskék a Higgs-mezővel való kölcsönhatás során nyernek tömeget.”