A diákok és a nyugdíjasok eddig azért utazhattak kedvezménnyel, mert az állam állta a teljes árú és kedvezményes bérlet díjának különbözetét – igaz csak elméletben, mert az árkiegészítés nem fedezte a teljes árat. A jelenlegi áraknál bérletenként majdnem 4.000 forintot a közlekedési társaságnak kell benyelnie.

Az Európai Unió jogszabálya szerint az EU-ban nem lehet olyan szerződést kötni, amelyből vesztesége adódik a közszolgáltató cégeknek. Vagyis a mostani rendszer ennek a szabálynak ellent mond. Hamarosan lejár a BKV-val és a Volán társaságokkal kötött közszolgáltatási szerződés, és újakat csak a jogszabály betartása mellett lehet kötni.

Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke úgy tudja, hogy a döntéshozók most döbbentek rá az új helyzetre, és egyelőre teljes a tanácstalanság.

Évi 10 milliárd forint kiesést jelent a BKV-nak, hogy az állam nem téríti meg a teljes árkülönbözetet. Ám a tandíjak kifizetése mellett a diákok nem tudnak havi 8.000 forintot adni egy bérletre, a nyugdíjasokról nem is beszélve – mondta Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakcióvezetője.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) attól fél, hogy ha drasztikusan megemelik a tarifákat, az utasoknak csak töredéke vásárolja meg a drága bérletet. A BKK sajtóirodája egyébként nem tud arról, hogy májustól ilyen komoly áremelésre kényszerülnének a BKV-nál.