Az Európai Unióban a magyarok a harmadik legtöbbet dolgozó nép, de ha az új Munka Törvénykönyve 300-ra emeli a lehetséges túlórák számát hazánkban, akkor minden EU-s nemzetet magunk mögé utasítunk – derül ki a Policy Solutions, az élet- és munkakörülmények javítását vizsgáló alapítvány legfrissebb elemzéséből.
Romániában és Lengyelországban magasabb a munkával töltött órák száma a magyar viszonyokhoz képest. A magyar törvények alapján a heti munkaidő 40 óra és 200 órában van limitálva a túlórák száma, ami alapján évente 1.848 órát töltünk munkával. A kapott számot az évi maximum 2.080 munkaóra és a 200 óra túlóra figyelembevételével, valamint a szabadságok és a munkaszüneti napok csökkentésével számolták ki az elemzők.
Az Európai Unióban van ahol törvényesen heti 48 óra a munkaidő, de ezekben az országokban több alapszabadságot biztosítanak a munkavállalóknak, valamint a munkaszüneti napok száma is magasabb.
A volt szocialista országokban átlagosan évente 1.829 órát dolgoznak, míg hazánkban 1.848 órát töltenek munkahelyükön a munkavállalók.
Az egy főre jutó munkaórák kiemelkedően magas száma nem jelenti feltétlenül a siker kulcsát, ugyanis Németországban, Svédországban, Dániában – Európa legversenyképesebb országaiban – kevesebb időt töltenek munkával az emberek.
Az Európai Unióban a legtöbb szabadsággal a franciák rendelkeznek – 35 nappal – de Ausztriában, Svédországban, vagy Németországban is több a kezdők szabadnapjainak száma, mint Magyarországon. Hazánkban 20 nap szabadság jár a kezdő munkavállalóknak.