Fazekas Csaba, a TTE alelnöke kifogásolt pontként említette például a következő kijelentéseket: az állam alkotmányos folytonosságának és a nemzet egységének megtestesítője a Szent Korona, a kereszténységnek nemzetmegtartó szerepe volt, 1944. március 29-én a nemzeti önrendelkezés véget ért és 1990. május 2-án állt csak helyre. Az alelnök szerint ezek az álláspontok léteznek, viszont megosztják a történészeket.

A TTE-ben kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy az új alkotmány mennyire fogja megváltoztatni a hétköznapi történelemtanítást. Két év múlva a történelemkönyvekbe bekerül az alaptörvény, hiszen az állampolgári ismeretek az aktuális alkotmánnyal végződnek. A szakemberekben felmerült az a kétség is, hogy az alkotmányban szereplő, egyoldalúan bemutatott történelmi eseményeket annak megfelelően kell-e tanítani az iskolákban, vagy megmarad az a bizonyos tanítási szabadsága a pedagógusoknak, ami eddig is volt.

Fazekas Csaba elmondta, hogy a jobboldali politikára mindig is jellemző volt a történelmi múlt olyan fajta megközelítése, ami a jelen politikai törekvésekkel összhangba hozható. A legjobb gyakorlati példa erre a most futó utcanevek és szobrok átnevezési dömpingje.
A történelem egy olyan tudományág, ahol viták vannak, különböző álláspontok ütköznek és nincsen kizárólagosság. Nem lenne szerencsés, ha ismét politikai kategóriává válna a történelem értelmezése – mondta a TTE – alelnöke.