2011. április 22. 8:49.

az-utolso-vacsora A húsvét a katolikusok legnagyobb ünnepe, amit egy 40 napos felkészülési időszak, a nagyböjt előz meg. A 40 napos böjt legszigorúbb időszaka a hamvazószerda és a nagypéntek. Ezeken a napokon csak háromszor lehet enni és csak egyszer szabad jóllakni. Azonban manapság már nem az étkezésről szól a húsvét előtti böjt, hanem egészen másról. A hívők a kényeztető, luxusdolgokról mondanak le 40 napra,

például nem esznek édességet, nem fogyasztanak alkoholt, nem gyújtanak rá, vagy nem mennek el szórakozni. Az önmegtartóztatás lényege, hogy ezeken a napokon a hívő többet foglalkozzon Istennel, mint az év többi napján.

A nagyböjt utolsó hete, az úgynevezett nagyhét igen gazdag szertartásokban. A virágvasárnappal indul az utolsó hét, amikor Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékeznek a hívők. Ilyenkor a templomba barkaágat szokás vinni, amit a pap a megszentel.

A hétfő, kedd és a szerda semmi különöset nem tartogat, azonban a nagycsütörtök annál inkább. Hagyományosan a katolikusok csak vasárnaponként járnak misére, nagycsütörtökön mégis kivételt tesznek, hiszen ilyenkor emlékeznek az utolsó vacsorára. Minden vasárnapi mise középpontjában álló mondatok az utolsó vacsorán hangoztak el: „Vegyétek és egyétek ezt a kenyeret, mert ez az én testem, amelyet értetek adok”, illetve „Vegyétek és igyatok ebből a borból, mert ez az én vérem, amelyet értetek fognak kiontani”. Míg a pap felidézi ezeket a fontos mondatokat, addig a hívők néma csendben térdelnek. Jézus az utolsó vacsorán mondta el búcsúbeszédét, aminek legismertebb része a „szeretetparancs”, amikor is megparancsolta tanítványainak, hogy úgy szeressék egymást, ahogy ő szereti őket. Jézus megmosta tanítványai lábát, ami akkoriban a szolgák dolga volt, vagyis ezzel maga fölé rendelte követőit. Ehhez kapcsolódóan a nagycsütörtöki misén szokás, hogy a pap megmossa néhány hívő lábát. A mise elején dicsőítő ének hangzik el, ami alatt meghúzzák az összes harangot és megszólal az összes csengő, majd hirtelen néma csönd lesz, és az énekeket később csak kereplők kísérik. Innen ered a mondás: a harangok Rómába mentek és csak nagyszombaton térnek vissza. Az áldozási ostyák kiosztása után a pap elvonul a maradékkal, és kezdetét veszi az „oltárfosztás”. Minden oltárnál leszedik a díszeket és felhajtják a terítők széleit, ezzel azt idézik fel, hogy Jézus imádkozni indult abban a tudatban, hogy hamarosan meg fog halni. A szertartásnak itt vége van, de sok helyen közös virrasztást és imát rendeznek.

A hívek úgy indulnak haza, hogy Jézus története bennük él, és tudják, hogy nagypénteken folytatódik.

A következő híreink is érdekelhetik:
3150-ben születhet meg az utolsó magyar

3150-ben születhet meg az utolsó magyar

2011. szeptember 27. 12:58.
Nagyszombattól húsvéthétfőig

Nagyszombattól húsvéthétfőig

2011. április 23. 8:27.

Hozzászólás írása:

Ezt olvasta már?

[singlepic id=1283 w=320 h=80 float=left]Az eddigi gyakorlattal ellentétben mostantól nem kell két hetet várni azoknak a felhasználóknak, akik .hu domain-t ...