A hallgatói jogviszony eddig a tanuló és az iskola között jött létre, ám ebbe becsatlakozna az állam is egy szerződéssel, ami a diák és az állam viszonyát szabályozná a képzési költségek viselésére vonatkozóan.

A Népszabadság birtokába jutott kormányzati előterjesztés közvetlen célja, hogy állami ösztöndíjjal és részösztöndíjjal a hallgatók minél előbb diplomát szerezzenek. A tanulóknak a törvény által szabályozott támogatási idő másfélszerese áll a rendelkezésükre, hogy kézhez kapják az oklevelet, ellenkező esetben vissza kell fizetniük a képzési díjat.

Továbbá az előterjesztés célja az is, hogy a főiskolán és egyetemen végzett hallgatók ne külföldön, hanem az országban helyezkedjenek el. A diplomásoknak legalább annyi ideig kell Magyarországon dolgozniuk, hogy a képzésükre költött 100.000 forint egy hónapnak feleljen meg. Például ha valakinek a képzésére 4 millió forintot költött az állam, akkor annak a hallgatónak 40 hónapig kell munkát vállalnia itthon. Ha ezt nem teljesíti a volt diák, akkor a képzési díjat kamatostól vissza kell fizetnie.

A kormány tervei szerint évente számoltatná el a volt hallgatókat, hogy adott évben itthon vagy külföldön dolgoztak-e. Ha külföldön, akkor az adott évre vonatkozó összeget – havi 100.000 forinttal számolva 1.200.000 forintot – egyben vagy részletekben kell visszafizetniük.