Szkítakori temetőt találtak Soroksár déli határrészén, az M0 út délen tervezett szakaszán. A Budapest Történeti Múzeumnak ez volt az eddigi legnagyobb fővárosi területen feltárt szkítakori temetője. 2009 júliusában kezdték a feltárást, ami októberig tartott. A leletek felújítása, restaurálása a mai napig tart. A múltbéli tárgyak egy részét már tavasszal kiállították az Aquincum Múzeumban.
A leleteket a 23. kerületben, Soroksáron, az Akácos dűlőben találták. Felfedeztek 84 darab Kr.e. 5. századból fennmaradt sírhelyet, melyből 33-ban bizonyítottan hamvasztották a halottakat. A maradék 54 sírhelyben pedig megtalálták a csontvázakat. A mai temetkezési szokásokhoz hasonlóan a hamvasztás utáni maradványokat kerámiákban helyzeték el, de előfordult az is, hogy kisebb gödrökbe öntötték az emberi hamut. A halottakat máglyán égették el.
Az összes halottat összezsugorodott testhelyzetben találták, három ember kivételével. Ők kinyújtott helyzetben feküdtek. Mint ahogyan a régebbi korok temetkezéseire jellemző volt, itt is a halottak mellé sokszor temették tárgyaikat. A nők mellett jellemzőek voltak a kések, ékszerek, csiszoló kő, orsógomb, karperec. A férfiak mellett fegyvereket (lándzsákat, nyílhegyeket), ruhákat, edényeket találtak. Igen gyakori, hogy a tudósok ételmaradványok nyomát fedezik fel az edényekben. A betemetés előtt útravalóul a túlvilágba ételt, italt kapnak a halottak.
A feltárt sírok legérdekesebb esete egy nő volt. Egy 7-8 év körüli gyermekkel találták egy sírban. A gyermek a nő mellkasán oldalt feküdt. A nő valószínűleg erőszakos halált halhatott, mert az egyik bordájánál megtaláltak egy – a korra jellemző – nyílhegyet.