A megvett élelmiszerek mintegy negyedét kidobjuk, nem hasznosítjuk fel. A kukába került ételek nem csak a szemét mennyiségét növelik, hanem pénzpocsékoláshoz is vezetnek. Ha odafigyelnénk, hogy mikor mit veszünk, akkor éves szinten közel 140.000 Ft-ot takaríthatnánk meg. A nagy bevásárlóközpontoknak azonban eszük ágában sincs megálljt parancsolni, sőt, minél inkább arra ösztönöznek, hogy sok mindent vegyünk, és minél többet fizessünk érte.
A felmérések azt mutatják, hogy ahol könnyű ennivalóhoz jutni, ott könnyebb a pazarlás csapdájába esni. Az egyik legelrettentőbb példa Amerikában van, ahol egy átlagos, négytagú család havonta 50 kg ételt dob ki.
A magyar lakosság fizetésének a felét ételre költi. Pontos adatok nincsenek az itthoni pazarlás mértékéről, pedig jó lenne külön kutatást indítani, ami mélyebben utánanéz a kukában végzett élelmiszerek mennyiségének és értékének. Egyes felmérések alapján azért van viszonyítási alap. Míg a világ több országában éheznek, addig Magyarországon a megvásárolt étel csaknem negyede kidobásra van ítélve. Hajlamosak vagyunk az akciókkal feltüntetett termékekből nagyobb mennyiséget venni, amire nem minden esetben van szükségünk. A vásárolt élelmiszerek jó része vagy azért végzi hulladékként mert ráuntunk, vagy mert szavatosságuk lejárt. Ha néhány fontos szabályt betartunk, akkor pénzt is spórolunk és a szemét mennyiségét is csökkentjük:
- A minőség és a mennyiség együtt kell, hogy megjelenjen.
- Mindig csak annyi ételt készítsünk, amennyit megeszünk
- Mielőtt vásárolni megyünk, nézzünk szét otthon, hogy mire van szükségünk és írjuk össze, majd a boltban szigorúan csak a listán szereplő élelmiszereket vegyük meg.
- Mielőtt megveszünk valamit, ellenőrizzük szavatosságát.
- A szavatosságuk lejártához közelítő ételeket használjuk fel előbb, ne azt, ami tovább eláll.